Hévíz

Zala megyében található. Itt van a világ egyetlen természetes tőzegmedrű tava. Népessége kb. 4300 fő.  A város turisztikai értéke a tó s annak gyógyító hatása.

Története:

A tó gyógyító hatása már a római korban is ismert volt. 1980-ban a tóban búvárok több pénzérmét gyűjtöttek össze, melyek e korból valók, ill. a tó környékén találtak egy oltárkövet is. A népvándorláskori germán és szláv népek is használták a tavat. Első írásos említése 1328-ból való amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc tollából. A fürdő kialakításában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a XVIII. század közepén került a terület. A fürdőélet felvirágzása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, ő céltudatos munkát végzett ennek felépítéséért. A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.

Hévíz 1992-ben kapott városi címet.

A város fejlődését a turizmusra alapozza.  A fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A közeli sármelléki repülőtér újabb utat nyit a turisták felé. Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

Látnivalók, nevezetességek:

Védett lápterület, véderdő és park

Schulhof sétány és a Sétáló utca

Héttornyú Szentlélek római katolikus templomot

Egregyi borozók

Református-Evangélikus Templom

Egregyi Jézus szíve Templom

Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút

Hévíz város Pantheonja

Szoborpark

Szent András a kereszten

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház

Római katona sírja

Történelmi villák

Hévízi tó:

A  Hévízi-tó 4,44 hektáron terül el.  Körülötte 50 hektáron védett erdőkkel. Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes a tó tőzegmedrű forrástó. Különlegességét növeli egy páratlan természeti látvány: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa (mely Bengáliában őshonos) , amely az egész tóban mindenhol megtalálható. A kis virágú fehér tündérrózsa a hévízi és keszthelyi meleg vizekben is megtalálható.

A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú , kénes, enyhe radon tartalommal.

A Hévízi tó a Világörökség része.

Hévízi Természetvédelmi Terület:

Területe 60 hektár. A Balaton felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. A tavat körülvevő lápok védettek, mint maga az egész terület is. A tót körülvevő véderdőknek sajátos mikroklímája van. Az erdő cserjéi között megtalálható a medvehagyma, csíkos kecskerágó, közönséges fagyal, hóvirág, stb. Állatvilága is igen gazdag, úgy mint csigák, compo, kárász, vöröshasú unka, vízicikány, bütykös hattyúk, stb.