header

Kecskemét - „Hírös" város

Elnevezését azért kapta, mert egyidejűleg megőrzi a múlt emlékeit s jövőbe mutató fejlesztései is vannak.
Megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye, a hetedik legnagyobb város Magyarországon. Az ország közepén található település, a Duna-Tisza közén helyezkedik el. Címerében a kecske, mint jelkép szerepel , ezt még a XIII. századra eredeztetik vissza, amikor Szent Miklós püspök a megtérített híveknek állítólag tenyésztésre kecskéket ajándékozott. Történelmi hivatkozások Aegopolisként is említik, amit Kecskevárosnak neveztek. Lakosainak száma kb. 112.000 fő.
Története:
Már a bronzkorban lakott település volt. Először szkíták, majd jazigok, gótok, hunok és gepidák települtek le itt s később a feltárások során még avar sírokat is találtak. 1368-ban már városként említik, majd Erzsébet királyné elzálogosítja Kecskemétet 1439-ben. A török hódoltság idején a törökök majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a város lakói a védvonal mögé kényszerültek. Mivel a budai pasának közvetlenül adózott a város, így annak védelmét is élvezte, így a folytonos zaklatások megszűntek erre az időre. Később a szultáni kincstár birtoka lett.
A Rákóczi-szabadságharc végén 1710-ben a város a Habsburgok kezére került s a továbbiakban mint halmaztelepülés működött. Kívül tanyák sorakoztak, majd kertek kisebb-nagyobb házakkal, s végül a falusi jellegű kis utcácskák övezték a város központját. 1832-ben a város egy összegben megváltotta hűbéri terheit. Ekkor alakult ki a homoki kertészkedés és szőlőkultúra.
Sokan rácsodálkoztak az évszázadok során, hogy hogyan tudott egy homok pusztaságon mezőváros s gazdaság kialakulni. Földrajzi helyzetéből adódóan kiváló vásározó hely és kereskedelmi útvonal volt.
1848. szeptember 25-én Kossuth Lajos itt mondta el híres hadba hívó beszédét. Megkezdődött a honvédtoborzás. 1868-ban innen indult el az asztalos János vezette parasztmozgalom. A város ezrede a császári és királyi Mollináry gyalogezred volt. A XIX. század végén a város dinamikusan fejlődött, a filoxériavész viszont ebben az időben elpusztította a hegyvidék szőlőit, de a homoki szőlők épségben maradtak. Így az 1870-es évek végére nagyobb szőlőültetvények alakultak. Ebben az évben kapta meg a város a Törvényhatósági jogú városi címet. 1911-ben hatalmas földrengés rázta meg a várost. Intenzitása 8-as erősségű volt, 8 millió aranykorona értékű kár keletkezett.
A XIX. századi fejlődést elsőként a gazdasági világválság törte meg 1929-33-ban, majd a háború következett, s így a férfi lakosság jó része a 7. Honvéd Gyalogezredbe állt. A várost 1944-ben elfoglalták a szovjet csapatok. 1945 után átalakult a rendszer, Kecskemét jelentős közigazgatási szerephez jutott s megyeszékhely lett 1950-ben.
Iparát tekintve a legjelentősebb az élelmiszeripar, a konzervgyár és a malomipar. Baromfifeldolgozó gyára és Kádgyára is több évtizedes múltú. 2008-ban óriási beruházás után nyílt meg a Daimler Mercedes Benz gyára.
A szocializmus évei után Kecskemét gyorsan fejlődött. Kisebb gyárak, üzemek települtek be a városba. Felújították a központot, egyre jobban fejlődött a gépjármű közlekedés is. 1989-ben a város megyei jogú városi rangra emelkedett. Kecskemét ma is élhető város, a népesség folyamatosan növekszik.


Látnivalók:

Sok külföldi látogat el ide, a főtéren szinte mindig rendezvények vannak. Rengeteg érdeklődőt vonz a kétévente megrendezésre kerülő Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap.

Cifra palota: szecessziós épület, volt bérház, jelenleg múzeum és képtár. A homlokzatán színes majolika díszítés látható. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay-porcelángyár készítette.

Nagytemplom: Urunk mennybemenetele társszékesegyházként is ismert. Római katolikus templom, copf stílusban épült Osvald Gáspár piarista szerzetes tervei szerint. Tornya 73 méter magas, benne óraszerkezettel.

Katona József Színház: a város híres szülöttéről nevezték el. Az épület eklektikus stílusú, neobarokk elemekkel. Az épület előtt álló Szentháromság szobrot a pestisjárvány emlékére emelték.

Pannónia Filmstúdió: helyi műtermében nagy sikerű filmek készültek el.

Itt működik a Magyar Cserkészszövetség 8. kerületi központja is.

Ismert emberek Kecskemétről: Katona József, Kodály Zoltán, Latabár Kálmán, Klapka György, Piros Ildikó színművésznő.
A város a zene, képzőművészet gyűjteményeinek és műhelyeinek helye és évről-évre fesztiválokkal várja az idelátogatókat.

A Kecskemétre látogató emberek ezeket a kérdéseket teszik fel leggyakrabban!

Hol találhatóak Kecskeméten olcsó szállások, apartmanok, hotelek, vendégházak?

Melyek városunk kedvenc éttermei?

Mik kecskemét főbb látnivalóik?

Milyen szolgálatatásai vannak a kecskeméti élményfürdőnek?

Milyen puszta turizmuson lehet rszt venni Kecskemétről indulva?

Minden kérdésre választ kaphatsz a hovamenjek.hu oldalon!