Orosháza

Orosháza Békés megyében található. Népessége kb. 30e fő. A megye harmadik legnagyobb városa. A Gyopárosi-tó is itt található, mely nevét adta a helyi gyógyfürdőnek.

Története:

A település már az újkőkorszakban is lakott volt. A vaskor ma is látható emléke a város déli részén fekvő határán elterülő földvár, a Nagytatársánc. Honfoglaló magyarjaink telepedtek meg itt. Nevét elsőként 1466-ban egy oklevélben említik meg. Az Oros személynévből eredeztetik a nevét. Eredetileg Zaránd megyéhez tartozott, majd a XV. században csatolták Békés megyében. A mohácsi csata idejében tulajdonosai a Komlóssyak voltak. A török hódoltság idején a település ismét elpusztult - az itt lakók a harcok áldozatai lettek vagy elmenekültek. A város újkori története XVIII. században kezdődött . A török uralom idején az elnéptelenedett vidékre a Zombáról érkeztek telepesek. Az 1700-as évek közepén megépült az első templom is, igaz akkor még vesszőből és sárból. Ehhez Zombáról hoztak harangot. A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de utat tört magának a kertkultúra is, majd az iparos réteg is kialakult. A reformkortól kezdve megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése. A településen az 1848-49-es szabadságharc kitöréséig csendes élet zajlott. A forradalom hírét Mikolay lelkész Pesten tanuló fiának leveléből hallották először az itt élők. A márciusi határozatokat Gyulán egy népközgyűlésen ismerhették meg a meghívottak. A délvidéki rác dúlás után megalakult a nemzetőrség. A Vasvári Pál vezette csapatban 64 orosházi harcolt. A csapat 1849 közepén a románokkal folytatott csatában teljesen megsemmisült. A szabadságharc bukása után sok bujdosó talált itt menedéket, köztük egy éjszakára Kossuth felesége is. A Bach-rendszer éveiben felbomlottak a feudális viszonyok. A belső piac fejlődése a mezőgazdaság számára kedvező helyzetet teremtett. Felosztották a közlegelőket, tanyákat építettek, dinamikusan fejlődött a gabonatermelés. A kiegyezés új szelet hozott a politikai életben. A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a település díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. Az Alföld-Fiume vasút megépítése fejlődést hozott a község életében. Később Orosháza a Körös-Tisza-Maros vasútvonal központjává vált. Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s beindult a mezőgazdasági feldolgozó ipar: baromfifeldolgozás, malomipar, s építőipar. A két világháború között Orosházát mint „a legnagyobb magyar falu"-t emlegették. Az egyre inkább mezővárosi fejlettségű településen kibontakozott a kulturális élet. 1891 és 1918 között egyesületek alakultak. A helyi szellemi élet kimagasló alakja volt Veres József evangélikus lelkész, Orosháza történetírója. Az Orosháza határában található Pusztaszentetornyai Justh-majori kastélyban született és nevelkedett Justh Zsigmond. Kastélyában 1892-ben parasztszínházat hozott létre. 1890-ben nyílt meg az első Polgári Fiúiskola, majd 1892-ben a Polgári Leányiskola is. 1899-ben Orosházi Iparkiállítást szerveztek. Összesen 312 kiállító volt s nagyszámú programmal vonzották a látogatókat. A kiállítás országos méretű volt. 1930-ban szerveződött az Evangélikus Gimnázium. A trianoni békeszerződés után Orosháza szintén Magyarország határmenti települése lett s ez meghatározta további fejlődését. A II. Világháborúban jelentős anyagi és emberáldozatokat szenvedett el a város. Orosháza 1946-ban emelkedett városi rangra. Számottevőek az olaj-, a földgáz- és a termálvíz-feltárás eredményei is. Részben erre alapozódva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár. 1953-ban felépült a Táncsics Mihály Múzeum, 1964-ben pedig az Ipari Szakmunkásképző Iskola. Új kórház és művelődési ház épült. Megépültek az első lakótelepek is. A város mellett fekvő Gyopáros-tó az egykor itt is fellelhető gyopár nevű virágról kapta elnevezését. Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el. Megállapították, hogy a tó vize gyógyhatású, így alkalmas mozgásszervi, krónikus ízületi, reumás, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására. 1760 óta Orosházához tartozik Gáspártelek, amely nyilván egykori tulajdonosának nevét viseli

Híres orosháziak: Veres József történetíró, Gömbös Gyula miniszterelnök, Darvas József író, Fajó János festőművész, Dr Dénes Lóránt statikus.

Gyopárosfürdő: Békés megye legnagyobb üdülőhelye. A három tóból álló tórendszer 1869-től vált közismertté, mint gyógyhatású fürdő. A természetes alkáli-hidrogénkarbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására, valamint balesetek, műtétek utáni rehabilitációra alkalmas. Fiziko-, elektro- és balneoterápiás gyógykezelések is igénybe vehetők. 2004-ben nyílt meg az élményfürdő is. A tó vizét először lófürösztésre, kenderáztatásra használták. Majd később egyre kedveltebb fürdőhely lett s felismerték a víz gyógyító hatását is. 1869-től indult meg a fürdő kulturált kiépítése. Megélénkült a fürdő forgalma, majd később betiltották a lovak fürdetését. Lassan a község vezetői is ráébredtek arra, hogy befektetések árán javítani kell a fürdő helyzetén. Kiirtották a nádat s egyre tetemesebb összegek folytak be a fejlesztésekre. A tavat kimélyítették és megkezdődött a parkosítás. A Szentes-Gyopáros vasútvonal egyik állomása volt Gyopáros. 1958-tól újabb fejlődés indult el. újabb medencéket építettek és kabinokat létesítettek.

Látnivalók:
Történelmi emlékpark: a szobor közepén a Fájdalom-kapujával.
Városi képtár: 7 állandó kiállítással várja az idelátogatókat.
Kútmúzeum: az elmúlt 100 év különböző kúttípusait mutatja be.