Siklós

Baranya megyében található, népessége kb. 10 ezer fő. Híres  a várról. A Harkány-Nyárádi síkon található.

Története:

A régészeti leletek szerint kb. harmincezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamut vadászok éltek itt . A kedvező éghajlat miatt a Földközi-tenger környékéről vándoroltak ide az első földművelők, majd a VI. századtól pannonok, rómaiak, kelták, akik a szőlőtermesztést honosították meg.

A  a II. század közepére kiépítették a Pannónia úthálózatot  és a század végére alakult ki az összefüggő városhálózat. A Villányi-hegységnél húzódó római út Mursáról vezetett Sopianae-ra.

A hunok 433 táján telepedtek le itt akiket a germánok, gótok és longobárdok követtek, majd később az avarok is. A frank megyerendszert átvevő magyar telepesek a X. században érkeztek meg.

A Kán-nemzetség egy ága uralta a területet. Ősüknek Magnus Gyulát tartották, aki II. András udvarában alapozta meg  jövőjét.   A várat elsőként a  pécsi káptalan 1294-es levelében említik először. Az erőd vélhetőleg  1287-ben már biztosan létezett

Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat. Újdonsült híveinek adta át. A Siklósi család a század végére kihalt, s így a vár  a Garaiak birtokába került.

Garai Cillei Borbálát vette nőül s viselte haláláig a nádori méltóságot. Ebből a korból maradt ránk számos gótikus részlet  és a gótikus kápolna. A család 1481-ben kihalt s  az uralkodóra Corvin Jánosnak adományozták. Ám ő 1494-ben Bajnai Both Andrásnak és testvérének adta el a várat, akik1507-ig voltak tulajdonosai.

1526 után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török.1543. július 5-én történt a legkeményebb ostrom. A várvédők három nap után adták fel a kilátástalan küzdelmet és így  Siklós is török kézre került.  A törökök a várban építettek egy dzsámit, ezek közül Malkocs bég dzsámija látható ma is. (A dzsámi egyébként Európa Nostra díjat kapott.) Török fürdő is található itt.

Siklós 1977-ben kapott városi jogot. Mivel ekkor még meghatározott lakosságszám esetén adták csak meg e települési rangot, az addig önálló, szomszédos Máriagyűdöt is hozzácsatolták.

Látnivalók:

Siklósi vár: A XIII.-XVI. században épült, a Villányi hegység lábánál fekszik. Teljes épségben léőv falai oltalmazva ölelik át a palotát. 1955-ben kezdődött meg a régészeti feltárás. Vármúzeum, szálloda és étterem található a falai között.

Egyéb nevezetességek: Malkocs bég dzsámija, Máriagyűdi ferences és református templom, Siklósi gyógyfürdő, Csodabogyó Tanösvény (fákkal és cserjékkel borított, b. 2,5 km hosszú ösvény) és ajánlott megkóstolni a siklósi borokat is.  A térség természeti adottságainak köszönhetően, kiváló vadász és kiránduló terület.

Máriagyűdi kegytemplom: Magyarország egyik legkedveltebb zarándokhelye. A kéttornyú barokk stílusú templomot a XVIII. században építették a ferencesek. Basilica Minor rangot kapott 2008-ban.