header

Sopron – A hűség városa

Nyugat Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében található, a soproni borvidék központja.  található.  Népessége kb. 60.000 fő.  Az Alpokalján található, a Soproni-hegység és a Fertő tó melletti Balfi-dombság között. Klímája kedvez a bortermelésnek, legismertebb bora a Soproni Kékfrankos.

Története:

Az őskor óta lakott terület. A római korban egy Scarbantia nevű település állt itt.  A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói vastag várfalat emeltek a város köré. Ezt később lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben a sáncot. A IX-XI. század környékén felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról.

1273-ban II. Ottokár cseh király elfoglalta a várat. Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi városi rangra emelte Sopront.  1441-ben Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza  1463-ban.  1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.

1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig megtiltotta a magyar nyelv használatát az ügyvitelben. 1529-ben a törökök lerombolták a várost, de nem tudták elfoglalni. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami szabad terület lett. 1605-ben Bocskai hadai feldúlták a várost. Az 1655-ös pestis járvány során a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcban a város nem vett részt,1705-ben a kuruc ostromnak ellenálltak, de Bottyán János 1 évre rá bevette a várost. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután új barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.

1753-ban nyílt meg Brennbergbányában az első szénbánya.  A középkori védőrendszer már elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat és megerősítették azt s bástyakertet alakítottak ki. Széchenyi István ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja.

Az 1848-as szabadságharcban Sopront megszállták a császári csapatok. A fejlődés ezután megindult, 1890-ben távbeszélőközpont épült, majd megnyílt a Selmeci Akadémia.

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazást írtak ki, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. A város ezóta „A leghűségesebb város”cím viselője (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e  a város ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak.

A megszenvedte a II. Világháborút, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljesen deportálták. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

A bányát politikai okokból 1951-ben bezárták. A város barokk arculatát sikerült megőrizni. 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét kapta meg a város.

A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szolgált. Ez a Lővérek, Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop.

1989. augusztus 19-én az ún. páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.

2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt adtak ki a Sopron környéki cégek a gazdaság felvirágoztatása céljából.


Látnivalók:

Tűztorony: Sopron város és a hűség jelképe. A XIII. századtól kaputoronyként szolgált. A soproniakat az idő múlására negyedóránkénti trombitaszóval figyelmeztették. Az 1921. december 14-ei népszavazáson Sopron Magyarországhoz való tartozását fejezte ki, s ennek emlékére 1928-ban barokkos kapukeret készült. 200 csigalépcső visz fel a torony tetejére.

Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált.

Storno-ház: a Fő tér egyik ékessége, barokk sarokház. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet. A ház kétemeletes, gazdag díszítésű, kosáríves kapuja van és Pelikános kopogtatója.

Kecske templom és Káptalan terem: a soproni ferences szerzetesek építették kolostorukat. A Kecske templom népies elnevezése. Tornya páratlan szépségű. A templomot freskók, csúcsíves ablakok díszítik.

Patika Múzeum: az 1850-es évekig lábasház volt. A kiállítás egy régi gyógyszerkiadó helyiség, különleges díszítésű bútorokkal és tartozékokkal. A népi gyógymód és babonák tárgyi emlékei is ki vannak állítva.

Szent Mihály templom: plébániatemplom. Eredetileg a XIII. században emelték román stílusban, majd gótikus stílusban építették át. Falfestmények díszítik.

Károlyi magaslati-kilátó: az első tornyot Romwalter Károly építette 1876-ban. A kilátó két felső szintjéről egész Sopron belátható.

Egyéb látnivalók: Esterházy-paloták, Városháza, Két mór ház, Lábasház, Káptalan terem, Fabricius ház, Ó-Zsinagóga, Szentháromság szobor, Sörházdombi kilátó, Gloriette kilátó, Taródi vár, Mária-oszlop, Civitas Pinceszínház

Híres emberek:

Csollány Szilveszter, Hiller István, Hoffer Péter, Kánya Kálmán külügyminiszter, Petrik Lajos vegyész, Szájer József, Temes Judit olimpikon úszó, Várszegi Asztrik szerzetes.

2009-ben Sopron lett a Virágos Magyarország verseny győztese, a 2010-es európai megmérettetésen pedig ezüstérmet nyert.

FESZTIVÁLOK

A tavaszi napok, a Soproni Ízutazás, a Borünnep, a Soproni Ünnepi Hetek, a Tündérfesztivál, a Kékfrankos Nyár, a VOLT Fesztivál, a Fertő Party, a Kékfrankos Szakácskirály-választás, a szüreti napok, az inno Lignum Kiállítás és Vásár, az adventi vásár, a különböző szabadtéri rendezvények, az európai hírű fertőrákosi barlangszínházi előadások … páratlan programok az idelátogatóknak.

Vízitúrák, Kalandpark: A Fertő-tó kiválóan alkalmas kenutúrákhoz, vitorlázáshoz, szörfözésre. A Fertő-Hansági Nemzeti Parkban számos látnivaló várja az idelátogatókat, gazdag növény- és állatvilággal.

Gasztronómia: babsterc és marhapacsni, erdészgombóc vagy gyertyás pecsenye… a régi ízek újjáélednek.