Szeged – A napfény városa

Megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa. A Tisza és a Maros folyók találkozásánál található, tiszai ártérből emelkedik ki. Csongrád megye székhelye. Népessége kb. 170.000 fő. Legdélebbi városunk a Szerb határhoz van közel. A város napja május 21-én van. Szeged magva 3 területből áll: Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.

Története:

A település már az újkőkor óta lakott. Traianus császár i.e. 106-ban foglalta el Daciát s lett a terület összekötő vonal Pannoniával. A két tartomány közötti fő csomópont volt Partiscum, a mai Szeged.

Írások először 1183-ban említik. Nagy Lajos király korában lett jelentősebb város (Ciggedin) mint a marosi hajózásra alkalmas települést. A terület adottságaiból adódóan alkalmas volt kereskedelmi tevékenységek lebonyolítására, úgy mint a sóhajózás. Erdélyből a Maroson úsztatták le a sóval teli hajókat s lett Szeged így virágzó kereskedelmi város. 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után 1715-ben kapta vissza ezt a rangját.

A tatárjárás pusztításai elől a lakók a környező mocsarakba menekültek, majd a vész elmúltával visszatértek s felépítették újra a várost. A szegedi királyi kővár 1260-80. között épült fel. Luxemburgi Zsigmond királyi fallal vette körül a várost. Mint szabad királyi város évente 2000 forintot kellett fizetnie. Dózsa seregei az 1514-es felkelés során nem merték támadni a várost, kikerülték. 1516-ban tűzvész pusztított. 1525-ben a török seregek kifosztották a várost, majd 1543-ban Szeged ostroma után el is foglalták. II. Szolimán a romos várat felújítatta. A török hódoltság idején a város lakóinak jó része elköltözött, majd délszláv, török és latin népek költöztek be a vidékre. Szeged török kincstári város lett,ami azt jelentette, hogy a kincstári adót egyenesen a török szultánnak adózta.

A város 1686-ban szabadult fel a török iga alól. 1700-ban már egyre nagyobb volt az igény a sópajták és sólerakatok iránt, ezért sóhivatalok jöttek létre. A várat 1704-ben Rákóczi seregei ostromolták. Később pestis majd árvíz pusztított.

A város 1719-ben kapta meg szabadalomlevelét és címerét III. Károlytól. 1723-ban a Csanádi Egyházmegye Székhelye lett. Az elkövetkezendő években Szeged dinamikusan fejlődött: piarista szerzetesek települtek be, gimnáziumot alapítottak. Az 1728-as évektől zajlottak a boszorkányperek. 1801-től épült meg az első nyomda, majd a polgári kórház. Sorozatos tűzvészek, árvíz és pestis járvány pusztított.

A szegediek fontos szerepet töltöttek be az 1848-49-es Szabadságharcban. 1849. február 2-án a szerb csapatokat sikeresen visszaverték, de augusztus 5-én az újabb támadásokat már nem tudták kivédeni s a csata elveszett. Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét, majd itt írták alá a magyar-román békülési tervet is. 1854-ben épült meg a vasútvonal, a vízvezetéket 1859-ben fektették le. 1869-ben nyílt meg Pick Márk boltja.

Szeged életének és történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye volt az 1879-es nagy árvíz. Az épületek jó része elpusztult s ezután épültek fel a mai is látható modernebb épületek. Az árvíz szinte az összes házat elpusztította. Ferenc József császár újjáépítette a várost. A várost töltéssel vették körül. Több európai város vett részt az újjáépítésben ezért a körutak egyes szakaszai ezen városok nevét viselik. A város 1880-ban egyesült Újszegeddel. A mai Csillag Börtön elődjét 1885-ben adták át.

1918-20. között itt volt a szegedi ellenforradalmárok székhelye s Horthy Miklós innen indult el 1919-ben a Dunántúlra. A trianoni békeszerződés utáni terület elcsatolások miatt Szeged szerepe is megnőtt, ide telepítették a Kolozsvári Egyetemet.

A II. Világháború szörnyű pusztítást végzett itt is. 1944-ben az Operation Frantic nevű hadművelet során Szegedet légibombázás sújtotta, elsősorban a vasútállomást bombázták volna, de a bemérés elcsúszott s a környező házak sorát is támadás érte. A zsidókat gettóba zárták. 1944. őszén a Matoltsy-harccsoprot az algyői hídfőnél csapott össze az orosz haderőkkel. 1944. októberében a visszavonuló németek felrobbantották a hidakat. A szovjetek végül október 11-én elfoglalták a várost, s ezt az eseményt még Moszkvában is megünnepelték.

1970-ben a Tisza ismét az 1879-es árvízhez hasonló vízszinttel áradt, a város azonban megmenekült. 1973-ban a városhoz csatoltak több önálló községet, köztük Tápét, Szőreget vagy Kiskundorozsmát.

Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa. 2006-ban megépült az M5-ös autópálya Budapest felé. 1962-ben lett megyeszékhely. A városban több idegen nyelvű népcsoport is él.

A város élelmiszeripari, kőolajbányászati központ valamint egyetemváros. Híres és modern egyeteme a Szegedi Tudományegyetem – az ország legjobb minősítésével.

Híres rendezvénye a Szegedi Szabadtéri Játékok, amelyet minden évben megrendeznek.

Látnivalók/hírességek:

A szegedi Dóm és a tér: A téren található a Somogyi-könyvtár, mely jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. A Fogadalmi templom neoromán stílusban épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Az egyik legszebb templomunk. A templomot körülvevő téren egyetemi épületek és püspöki paloták láthatók, árkádjaiban mellszobrokkal. Alapkövét 1914-ben rakták le.

Dömötör – torony: A XI. században épült, a Fogadalmi templom mellett található, a régi Demeter templom helyén. 1931-ben újították fel és keresztelő kápolnává alakították. A torony ma is látogatható. Kapuját az Élet-kapujának nevezik.

Szegedi Nemzeti Színház: 1883-ban épült eklektikus neobarokk stílusban. Kamaraszínháza a Kisszínház. Színpadán számos vígjáték, tragédia és dráma játszódott. Olyan hírességek is felléptek mint Fedák Sári, Páger Antal, Dajka Margit és Jávor Pál.

Vadaspark és Füvészkert: a Vadaspark igyekszik megadni az itt élő állatok számára az eredetihez hasonló élővilág kincseit. 2011-ben zsiráf házzal bővült a park területe. Látható itt óriás teknős, oroszlán, zsiráf, majmok, tigrisek, fekete párducok és papagájok is. Látogatók ezreit vonzza. A Füvészkert Újszegeden található, csodálatos növényeivel s virág ritkaságaival várja a látogatókat.

Móra Ferenc Múzeum: a magyar történelmi múltat és a magyar honfoglalás korát mutatja be. Időszaki kiállításai is megtekinthetők.

Egyéb látnivalók: Pick Szalámi és Paprika Múzeum, Szent István szobor, Víztorony, melyet nemrégiben felújítottak, Gróf-palota, Reök palota, stb.

Szegeden villamosok szelik át a várost, a felújítások 2011-ben is tartanak. Több bevásárlóközpontja is van, a Szeged Pláza valamint a 2011. októberében átadásra kerülő Árkád Bevásárló központ is.

Találkozóhelyek: Széchenyi tér, Liget, Dugonics tér és a Dóm tér. A Tiszán 2 híd ível át. Strandjai közül az Anna fürdő és az Uszoda kiemelkedő, valamint az újonnan átadott újszegedi Élményfürdő (Aquapolis). Az Anna-kút vize balneoterápiás célokra is kiválóan alkalmas.

Sportélete igen gazda: itt játszik híres Pick Kézilabdacsapat, valamint a vízilabdában és a kajak-kenuban is jelentős eredményeket értek el a csapatok, versenyzők. Lékó Péter sakkvilágbajnok is a város sportéletét gazdagítja.

A város híres a Szegedi Paprikáról, a Pick Szalámiról, a tiszavirágzásról (kérészek élete), Sole-Mizo tejiparáról is, valamint a hagyományos papucs készítésről.

Kiemelkedő oktatási központ: jogi, orvostudományi, közgazdasági, hittudományi és élelmiszeripari képzésben, rengeteg szakközépiskola és gimnázium működik.

Híres szegediek:

Boncz Géza, Gregor József operaénekes, Janics Natasa kajakozó, Klebersberg Kunó, Tömörkény István, Mikszáth Kálmán, aki évekig Szegeden élt, Szent-Györgyi Albert.

A város szinte egész évben programok százaival várja az idelátogatókat, borfesztivállal, sörfesztivállal, kirakodóvásárral, Hídi-vásárral, Szeged Napja rendezvénysorozattal, stb.