Székesfehérvár - A királyok városa
Megyei jogú város, a Dunántúlon található, Fejér megye székhelye. Egykoron királyi székhely volt, nagy múlttal rendelkezik. Budapest és a Balaton között helyezkedik el, 15 km-re a Velencei-tótól. Lakosság száma: 102.000 fő.
Története:
A római korban a nem messze található Gorsium kereskedelmi csomópontként működött. A várost 972-ben Géza fejedelem alapította, kicsi kővárat, benne templomot és fejedelmi palotát emelt. Középkori latin neve: Alba Regia. István emelte Fehérvárt városi rangra, majd a királyi székhelyet is ide helyezte. Ő építette a királyi bazilikát is. Évente kétszer volt itt törvénykezési nap. 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron.
A XI. században a város szentföldi zarándokhely volt. 1222-ben II. András itt adta ki az Aranybullát, amely 1848-ig a magyar alkotmány alapja volt. A tatárjárás során a tatárok próbáltak betörni a városba, de a várost körülvevő mocsár – a hóolvadás miatt – nem engedte eljutni a portyázókat a városig. A XV. századig tartott a palota építése, majd 1543-ben a törökök elfoglalták Fehérvárt is (nem sokkal Buda eleste után). 1688-ig a város török kézen maradt, noha egy esztendőre (1601-ben) sikerült tőlük visszafoglalni. A török hódoltság ezt a várost sem kímélte, a lakosság egy része elmenekült, az épületeket lerombolták. Ennek a pusztításnak esett áldozatul a királyi bazilika is. a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának székhelye volt.
A török hódoltság utána város ipari és kereskedelmi központ lett, német nyelvű adminisztrációval. 1703-ban szabad királyi városi rangot kapott, de nem volt már az ország fővárosa. A koronázási székhely Pozsony lett. A XVIII. században nagy építkezések kezdődtek, többek között ferences templomok, jezsuita rendházak, iskolák, középületek. 1777-ben Mária Terézia püspöki székhellyé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területén helyezkedett el.
1843-ban a városban tűzvész pusztított. Az 1848-as forradalomhoz csatlakoztak a város lakói is. A forradalom leverése után Budapest mellett csak kisebb agrárváros maradt. A trianoni békeszerződés után nagy változás következett be, ipari nagyvárossá nőtte ki magát Fehérvár. A II. Világháború után alumínium-hengerművet és motorjármű-gyártó üzemet is építettek. A város nevéhez fűződik az Ikarus autóbusz gyártása és a Videoton televíziók gyártása is. A városban több lakótelepet építettek, de a belváros megőrizte barokk hangulatát.
Látnivalók:
Székesfehérvár történelmi és kulturális élete jelentős, a sportban is kiemelkedő szerepet tölt be.
Püspöki palota: copf stílusú épület, könyvtára méltán híres régi könyvgyűjteményéről. az egykori bazilika köveiből épült fel, kb. 1780-1803. között.
Országalma: Ohmann Béla alkotása. Az almán az alábbi felirat olvasható: „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta”.
Püspöki Székesegyház: gótikus eredetű templom, Martin Grabner tervei alapján készült. A kriptában van III. Béla és felesége szarkofágja. belső falait Szent Istvánról készült freskók díszítik.
Történelmi órajáték: számlapját 24 szám és a magyar történelem királyi személyiségeit ábrázolják. Nagyon különleges óra, az esti és a nappali időt mutatja, valamint a csillagképeket. Harangjátéka 10 órától hallható.
Egyéb látnivalók: Babamúzeum, Deák gyűjtemény, Bory-vár, aranybulla emlékmű, Kisfaludy-kastély, Virágóra.
A város híres szülöttei és lakói:
Ybl Miklós, Fa Nándor vitorlázó, Géza Fejedelem, Szent István, Vörösmarty Mihály, Pilinszky János, Kubik Anna
Rendezvények:
Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál, Öreghegyi Mulatságok, Fehérvári Zenei Napok, Királyi Borlakoma, Fehérvári Vigasságok, Fehérvári Advent, Aranybulla Művészeti Napok
A város híres szobrai közül néhány: Mátyás-király emlékmű, Szent István lovasszobra, Bory Jenő: Püspökkút, Szent László szobra, Géza fejedelem szobra, I. Világháborús emlékmű, Vörösmarty Mihály szobra.