Szolnok

A Tisza-partján fekvő város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. Az Alföld közepén fekszik, népessége kb. 74.000 fő.

Története:

A terület már a paleolit korban is lakott volt. Az első ismert telepesek idejéről számtalan kőeszköz, halászati eszköz és egyéb használati tárgyak kerültek elő az ásatások során. A bronzkorban az emberek vályogházakban laktak. Később, a Honfoglalás előtt szkíták, kelták és szarmaták telepedtek le itt, melynek bizonyítékaként rengeteg római pénzt, vas fegyvert, csontfésűt találtak a régészek. A gepidák jelentős leleteit Szandaszőlős területén találták meg. A honfoglaló magyarok a X. században telepedtek le itt.

Szolnokot írások 1075-ben említik először. Az 1300-as években mezőváros volt, Szolnok vármegye központja. A szolnoki vár és a város a feudális állam megalakulásakor jött létre. Szolnok királyi birtok volt, amíg a királyi vármegye fel nem bomlott. A város adottságaiból adódóan a tiszai rév nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szolnok a vízi kereskedelem egyik fő útvonala lett. Vára 1552-ig földvár volt. Luxemburgi Zsigmond 1422-ben, majd 1429-ben mentesítette a harmincad és vám fizetése alól, s így már mezővárosi rangra emelkedett. Az ország egyik só raktára Szolnokon volt.

A várnak és magának a városnak is fontos szerepe volt a török hódoltság idején. Délről az országot csak a szolnoki és az egri vár védte. 1552-ben indultak meg a törökök a vár ostromára, majd el is foglalták azt hosszú támadás után. I. Ferdinánd utasítására a várost védfallal vették körül. A vár parancsnoka Nyáry Lőrinc volt. Ahmed Ali basa 1552. szeptemberében megostromolta a várost. A német és magyar zsoldosok megszöktek a várból s Nyári és 50 embere végül kénytelen volt megadni magát. A vár egészen 1685-ig török megszállás alatt volt. A törökök 1553-ban építkezésekbe kezdtek, ekkor épült a szandzsák, a dzsámi, a minaret valamint az első Tisza-híd. Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon készült kódexet.

1685-ben a város felszabadult. 1697-ben a várat Thököly Imre felgyújtotta, majd a Rákóczi-szabadságharc idején Deák Ferenc is, hogy a császári haderők ne tudják birtokba venni. A szabadságharc után a várat végleg elpusztították, köveit elhordták.

A Tisza szabályozása és a gőzhajózás elindítása után a város is fejlődni kezdett. 1847-től Szolnokot vasútvonal köti össze Pesttel. 1848-49-es szabadságharcban a szolnokiak is részt vesznek. A legismertebb csata március 5-én zajlott. Damjanich tábornok és Vécsey gróf csapatai végül győzelmet arattak az osztrákok felett.

Az 1876-os megyei ülés után a város alispánja Sipos Orbán lett. A kiegyezés után a város lakosságának száma növekedni kezdett. A Monarchia idején Szolnok volt a központja a királyi törvényszéknek, járásbíróságnak, a királyi közjegyzőségnek, az államépítészeti hivatalnak stb. Több nagy gyár is épült, vasút és gőzhajó hálózata volt, posta- és távíró állomással is rendelkezett.

Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a román haderők szállták meg a várost, s hatalmas károkat okozott. A megszállás 1920. februárjáig tartott.

A két világháború közötti kárrendezés után iskolák épültek, gyárakat emeltek, megindult a cukorgyártás, fémáru gyártás, vasöntöde is.

A II. Világháborúban a Frantic hadműveletben 1944-ben Szolnokot is súlyos légicsapás érte. A lakosság nagy része a bombázás után elmenekült.

A város az 1956-os forradalomban is részt vett. A diákok tüntetéseket szerveztek, ahol a Himnuszt és a Szózatot énekelték el. A szovjet haderők igen nagy erőkkel szállták meg a várost s maradtak itt 1989-ig. A szovjet megszállás hírére honvédalakulatok jöttek létre. Kádár János itt jelentette be a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány megalakulását.

Városrészei: Belváros, Tabán, Szandaszőlős terület, Ugar, Partoskápolna stb.

A város aktív sport életéről is híres, a Tisza folyón pedig tanui lehetünk a tiszavirágzásnak is.

Látnivalók:

Szolnoki vár: a vár nagy részét lebontották. A végvárrendszerben fontos szerepet játszott, de a török idők után végleg elpusztították.

Református templom: neogótikus stílusú, az alapkövét 1893-ban tették le. Négy harangja van.

Vártemplom: katolikus vártemplom, klasszicista stílusban. Belső elrendezése empire stílusú.

Indóház: 1847-ben adták át, klasszicista stílusú épület. A hozzá tartozó vízház 1850-ben épült.

A tereit díszítő szobrok közül néhány: Aradi-vértanúk emlékműve, Kálvária, Szolnoki csata emlékműve, Tiszai-hajósok szobra.

A város iskolaváros. Híres szülöttei közül néhányan: Détár Enikő, Drávucz Rita vízilabdázó, Mága Zoltán, Tábor Kornél író, Verseghy Ferenc költő.