header

 

Szombathely – a nyugat királynője

 

Latinul neve: Savaria. Vas megye székhelye. Nevét onnan kapta, hogy a városban szombatonként tartották a vásárokat. A városnak kb. 80.000 lakosa van.

A város története:

Szombathely az ősidők óta lakott terület, az ókori Borostyánút mellett található, Claudius császár colonia rangra emelte a várost. A város vallási központ volt. A keresztényüldözések igen gyakoriak voltak, itt halt vértanú halált Szent Rutilus is, s sok más keresztény. A keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin vetett véget, aki 356-ban hosszabbideig időzött itt a városban. A hunok 377-ben kezdték elözönleni a várost, de Attila hun király csak 441-ben tudta elfoglalni. A 456-ban bekövetkezett földrengés teljesen lerombolta a várost. A súlyos pusztítás után a város falait újjáépítették, szlávok és keleti gótok települtek be.805-ben Frank Károly az avarok szállásterületéül jelölte ki Sabariát. 1009-ben a várost Szent István a győri püspökségnek adományozta.

A tatárjárás során a város majdnem teljesen elpusztult.

1407-ben Szombathely városi rangot kapott. A város több ostromot is átélt a XV. században, majd végül az 1490-es évek végén visszakerült Ulászló kezébe. A város sok szabadalommal és kiváltsággal rendelkezett. 1578-tól vas megye székhelye. A jezsuiták ideje alatt a város virágzott, ennek a fejlődésnek azonban a Bocskai hadjárat vetett véget.

1664-ben a török sereg egészen Szentgotthárdig hatolt be, de vereséget szenvedtek. újabb bécsi támadás következett, de a törökök ismét visszavonulni kényszerültek s ez útjuk alatt végigfosztogatták a területet. Szombathely városát a falak azonban ismételten megvédték.

A Rákóczi szabadságharcban a város a fejedelem mellé állt, majd több éven keresztül vette fel a harcot a császári seregekkel. Alig értek véget a hadi pusztítások a várost is elérte a pestis járvány, amely súlyos veszteségekkel járt. A népesség kiesését német ajkú állampolgárokkal pótolták. 1772-ben Zichy Ferenc segédletével megépült az első gimnázium, majd Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházvármegyét. Megépült a város egyik legszebb épülete a székesegyház.

1809-ben Napoleon seregei bevonultak a városba, s kisebb tűzharc alakult ki. A franciák 110 napig tartották megszállásuk alatt a várost. 1848-ban a város a forradalom hírét lelkesen üdvözölte. A várost elkerülték a csaták, mindvégig császári kézen maradt. a 19. század végén gyors fejlődés indult meg, megépült a nagykanizsai vasútvonal, csatorna- és vízhálózatot építettek ki. 1904-től megindult a zene oktatás, megépült a múzeum, a a népfürdő és az erdei iskola is.

A trianoni békeszerződés után a város elveszítette német ajkú területeit, s ezzel a Nyugat-Magyaroszág központja címét is. A ’20-as évek után városrendezés történt, ekkor épült meg a Városmajor, kereskedelmi iskolák és a bérpalota is. A II. Világháború nagy megpróbáltatást hozott a városnak, a menekülő nyilasok Szombathelyen rendezkedtek be, így a légierő hatalmas bombázást mért a városra. A bombázások során elpusztult a székesegyház és a városháza is.

1956. november 4-én az oroszok rajtaütöttek a Nemzetőrségen s mindenkit legyilkoltak. A ’60-as évektől kezdődött az újabb fejlődés, ekkor indult el a Derkovits-lakótelep építése. A XX. század során számos környező települést csatoltak a városhoz, pl. Gyöngyösszőlőst, Perint, Oladot, Kámont, Herényt.

A belváros átépítése a ’80-as években kezdődött. Az Unióhoz való csatlakozás új lehetőségeket hozott a város számára.

A város híres sport klubja a Haladás FC. Évente megrendezésre kerülnek különféle kulturális események: Bloomsday, Savaria Történelmi Karnevál, Márton-napi vásár, Szent György-napi vásár, Savaria Táncverseny.

Látnivalók:

Kámoni Arborétum: Kámon ma már Szombathely része. Tervszerű fejlesztés eredményeként ma már itt látható az ország legnagyobb fásszárú növény gyűjteménye. A mesterséges tóban virágzik a rododendron, de látható itt kínai ciprus, gyantáscédrus, különféle cserjék, rózsák.

Székesegyház: Magyarország 3. legnagyobb temploma. A székesegyház a város szívében az egykori vár területén, a régi várpalota és a vártemplom helyén épült fel. Közvetlen szomszédságában fekszenek az egykori Sabaria központjának, a helytartói palota és a Szent Quirinus bazilika romjai.

Savaria Múzeum: állandó kiállítása a Tájak-korok-települések, amely az alpokaljai népek életét, környezetét mutatja be.