Vásárosnamény

Vásárosnamény Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, Magyarország északi részén. Népessége kb. 9000 fő. A Nyírség és a Bereg határán található település, a Kraszna tiszai torkolatánál.

Története:

Négy szomszédos faluból vált várossá: Vásárosnamény, Vitka, Gergelyi és Ugornya falvakból. Régészeti leletek tanúsága szerint már az ősidők óta lakott terület volt, első írásos említése 1214-ből származik, Numen néven. Első ismert lakosai a Lónyaiak voltak, Nagylónyáról származtak. 1418-tól vásártartási jogot kapott, innen ered a Vásáros előtag. 1494-től mezővárosi rangra emelkedett. A Rákóczi-szabadságharchoz a város lakossága 1703-ban csatlakozott. Június 16-án Rákóczi itt kelt át a Tiszán és a kuruc felkelés élére állt. 1703-ban Rákóczi a vásárosnaményi Tomcsányi kastélyban adta ki híres kiadványát, a Naményi Pátenst. Namény az 1700-as évektől az Eötvös család birtoka volt, s e birtokviszony egészen 1945-ig tartott. Az 1848-49-es Szabadságharc idején a főnemesi Eötvös család tagjai aktív szerepet vállaltak a forradalmi tevékenységekben. Tamás beregi főispán és Mihály testvére kormánybiztosok lettek. A Vitkán élő Doby testvérek honvédként harcoltak bem tábornok seregében.
Vitka település 1979-ig önálló falu volt. Régóta lakott hely, nevét oklevelek 1334-ben említik először. A XIII. században a Vitkai család birtoka volt. A XV. században a Kaplon-nemzetség, majd Baktay Máté birtokos is részbirtokkal rendelkezik. Vitkát a XVIII. század elején a Károlyiak szerezték meg, majd a XIX. században a Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok. A település római-katolikus temploma 1748-ban épült meg. Gergelyiugornya a Tisza és a Szamos folyók találkozásánál fekvő üdülőtelep, jelenleg Vásárosnamény közigazgatási része. A település híres strandjáról, termálfürdőjéről és a Tisza Party rendezvénysorozatokról. Vízitúrák kiváló terepe, Bereg kapujaként is említik.

Látnivalók:

• Református templom - A XV. században épült, bár 1937-ben lebontották. Fennmaradt műemlék a zárókő.
• Római katolikus templom - barokk stílusú, 1795 és 1815 között épült. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
• Tomcsányi-Kastély: - II. Rákóczi Ferenc 1703-ban itt bocsátotta ki a „Naményi Pátenst", A Tomcsányi család birtokában volt a kastély az államosításig, majd 2007-ben az épületet felújították. Jelenleg itt található a Beregi Múzeum.
• Eötvös-kúria: 1720-ban építtette Eötvös Miklós.

A városban több kastély és nemesi kúria is látható. Fontos tiszai átkelőhely volt, több leírás kereskedelmi központként is említi.

Híres emberek: Balázs József író, Bangó Margit művésznő, Ámi Lajos mesemondó, a népművészet mestere.

Vásárosnamény eredetmondája:

„A monda szerint, amikor egy sereg élén Zoárd kapitány a Tiszához érkezett, pihenés után így szólt Gergely nevű vitézéhez: Gergely!Ugorj, na! Amikor az a túlpartra érkezett, utána kiáltott: na, menj! Azt a helyet, ahol a sereg megpihent, Gergelyinek, ahol Gergely a lovát ugratta, Ugornyának, a túlsó parton elterülő részt Naménynak nevezték el - a népi elgondolás szerint."