Keszthely, Zala megye

Keszthely

Története:
A város területén folyó ásatások bizonyítják, hogy a település már az újkőkorban is lakott volt. A gyűjtögető, halász-vadász életmódról az emberek áttértek a földművelésre és az állattartásra. A Dobogó-domb környékén, Fenékpuszta környékén voltak korábban települések. Itt korábban kereskedelmi útvonal is húzódott. Élénk kereskedelmi kapcsolatot tartottak fent Itáliával és a balkánnal. Görög mintára ezüst pénzt vertek.
Tiberius hadvezér meghódította a Dunántúlt, ahol a rómaiak megszervezték Pannonia provinciát. Ez a fontos kereskedelmi és hadiút Aquincumot kötötte össze Aquileiával. A fejlett római ipar gyors fejlődést hozott a település életében. A IV. századra Keszthely környéke már sűrűn lakottá vált. A települést egy erőd védte, ahol római légiósok állomásoztak. 455-ben Avitus császár visszaállította a római uralmat, majd később keleti gótok vetették meg itt lábukat. 526 után a longobárdok uralma alá került. Később avarok telepedtek le itt. 1247-ben említik írások először helységet s már plébániatemploma is van. Később felépítették a Szent Lőrinc templomot. Károly Róbert fia, Nagy Lajos Lackfi Istvánnak ajándékozta a települést. Megindult a gazdaság fellendülése. 1385 körül telepítettek be ide ferences rendi szerzeteseket.
Keszthely 1403-ban kapta meg mezővárosi rangját. lakói továbbra is földet műveltek és állatokat tartottak, valamint halászattal foglalkoztak. 1430 után Keszthely a Gersei Pethő család tulajdona lett. A XV. században már kb. 1000-en lakták a várost s egyre inkább fellendült az élet, bár ez az időszak korántsem volt békés, több rablás és gyújtogatás is történt.
Az első török csapatok 1532-ben jelentek meg Keszthelyen, a Bécs elleni hadjárat során. kifosztották Keszthelyt. A várőrség 1605-ben Bocskai István mellé állt. A bécsi békéről sem vettek tudomást, így a várat ostrom alá vette a királyi sereg. Ezt követően, a várost palánkfallal és árokkal vették körbe. 1650-ben újra támadást indított a török a vár ellen, ám nem járt sikerrel, így Keszthely mindvégig magyar kézen maradhatott.
1705és 1709 között a város kuruc kézen volt. A szatmári béke után lerombolták a vár véd műveit.
A XVIII. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf . Keszthely egy hatalmas uradalom központja lett, számos munkaalkalommal. Az iparosok céhekbe tömörültek. Festetics Kristóf kórházat, Pál gimnáziumot alapít. A kastély építése 1745-ben kezdődött el, ám csak az 1880-as években vált teljessé.
Keszthely legjelentősebb alakja Festetics György volt. Sok energiával látott hozzá a korszerűtlen, adósságokkal terhelt birtok rendbetételéhez. 1797-ben megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. A fenéki hajóépítő üzemben 1797-ben készült el a Balaton legnagyobb vitorlás hajója a Phoenix gálya. A kastélyhoz könyvtár is épült s az épületben évente kétszer megrendezték a Helikon ünnepségeket.
Keszthelyt kis magyar Weimarnak is nevezték. . Festetics György fia, László 1839-ben építtette meg a fenéki hidat. A reformkorban indult be a balatoni fürdőélet is, megépítették az első fürdőházat is és elindult útjára Keszthelyen a Balaton első gőzhajója, a Kisfaludy.
Az 1848-as forradalomban a Georgikon hallgatói is részt vettek A szabadságharc leverését követően Keszthely fejlődése lelassult.
A város történetének legsúlyosabb csapása volt az 1861-ben megnyitott Déli vasút, mely elkerülte a várost. A vasút létkérdés volt a város számára, mert ennek hiányában az ipar és kereskedelem nem tudott fejlődni a kellő ütemben. A vasútépítés 1888-ban kezdődött el, és alig néhány hónap múlva el is készült. Építését kiemelten támogatta a Festetics család is.
A fejlődést a fürdővárossá nyilvánítás hozta meg. Keszthelyen megnyílt az első szabadtéri színpad, a belváros romantikus és eklektikus stílusban épült meg. Megépült a sziget fürdő, kiépült a Balaton part. A Helikon-park keleti szélén kialakították az Erzsébet királyné útját, mellette pár év alatt kiépült a villasor. Óvodát nyitottak, zárdát és iskolát is, Csónakázó és Korcsolya Egylet alakult. A XX. század elejére Keszthely újra virágzó város lett.
A két világháború között Keszthely a „nyugdíjasok városa" lett. 1925-ben öt szálloda, két kávéház, tíz vendéglő és 11 kocsma nyílt meg. Ekkor épült meg a Balaton múzeum palotája, a Posta új épülete és a Jobs-szanatórium.
AII. Világháborúban nem szenvedett nagyobb károkat a város. 1950-ben Keszthely Veszprém megye része lett. 1954-ben városi rangra emelték. A '70-es években új lakótelepekkel bővült a város, majd újabb iskolák épültek. Megindult az idegenforgalom fejlesztése is, 1971-ben átadták a Helikon Szállót. 1979-ben Keszthely és környéke Zala megyéhez csatlakozott.
1972-ben nyílt meg a Georgikon Majormúzeum. A Festetics kastély az ország negyedik legnagyobb kastélya. 2005 óta nyitva áll a Balatoni Borok Háza.
Híres emberek:
Gróf Festetics György, Básti Lajos színművész, Szendrey Júlia, Vaszary Kolos, Gellei Imre
Látnivalók:
Festetics kastély/Helikon Kastélymúzeum: a kastély Keszthely és Magyarország egyik legjelentősebb műemléke. A XVIII. században kezdték el építeni. A kastély több kulturális rendezvény helyszíne, valamint itt található a Helikon Könyvtár is. A kastélypark 42 hektáros természetvédelmi terület.
Georgikon Majormúzeum: mezőgazdasági múzeum. Gróf Festetics György alapított iskolát itt.
Egyéb: Marcipán Múzeum, Mikus Galéria, Szendrey Júlia szülőháza, Kis-Balaton, Fenékpusztán a Valcum romjai, Babamúzeum, Vasúttörténeti Múzeum.
A városban működik a Pannon Egyetem.