Bátaszék
Bátaszék egy kedves kisváros Tolna megyében, a Gemenci Erdő közelében.
Megközelíthető az 55-ös, az 56-os úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint Kiskunhalasról, Sárbogárdról, és Dombóvárról vonattal.
Bátaszék területén az emberi élet nyomai nagyon messzire nyúlnak vissza.
Hogy kik laktak itt, csak a feltárt régészeti leletekből következtethető ki.
Az első népcsoport, akikről már írásos emlék is fennmaradt a kelta népcsoport volt. Megtelepedésükkor nagy telepeket alakítottak ki, ez volt többek között Szekszárd, Farkas és Öreghegy is.
A rómaiak megjelenésével a Pannónia provincia része lett.
A rómaiak utakat, katonai telepeket építettek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól.
A római uralom megszűnését követően szarmaták, avarok, hunok, szlávok, frankok, később magyarok telepedtek le.
A honfoglalást követően a magyarok települést hoztak létre, Szent István idejében már templomos hely volt.
A környék központja is volt egyben, mivel a betelepített ciszterci szerzetesek itt építettek monostort, melyet Cikádornak neveztek el. Az itt élők azonban továbbra is Szék-nek mondták.
A betelepült szerzetesek a környék életét is nagyon megváltoztatták, látványos fejlődésnek indult. A szerzetesek ugyanis újításokat hoztak a gazdálkodásba, sokat utaztak, az apátság gazdaságilag fontos központ lett.
A szőlőtermesztés, a borügyletek meghatározóak voltak.
A tatárjárás azonban megállította a fejlődést, nagy károkat, pusztításokat okozott, lerombolták a monostort, több mint egy évszázad kellett a helyreállításához, de régi fényében tovább már nem tudott ragyogni.
Később a bencések költöztek a helyükre, ismét apátsági rangra emelkedett.
A széki és a bátai apátság egyesülésével alakult ki a mai Bátaszék név.
A török időkben ismét megállt a fejlődés, nagyon sok kárt okoztak.
A törökök kiűzését követően a Habsburg uralom alatt indult be ismét a fejlődés. A fellendülést az is jól mutatja, hogy a lakosság száma folyamatosan növekedett.
A 19. század közepén egy hatalmas tűzvész következtében a település jelentős része megsemmisült, de szerencsére gyorsan ujjáépítették. A töretlen fejlődést az első világháború állította csak meg.
A vasút megépítése újabb fontos állomás volt a település életében. Több vasútvonal is megépült, melyek összekötötték a környező településekkel.
A bajai híd átadása szintén nagy áttörést jelentett a közlekedésben, elkészült a pályaudvar is, Bátaszék fontos vasúti központ lett.
A századforduló legfontosabb eseménye az új templom megépítése, 1903-ban került felszentelésre.
A 20. század első felében a szerbek megszállták. A település Trianon után is Magyarországhoz tartozott, de a szerb csapatokat csaknem három éven keresztül nem sikerült elküldeni.
Bár a helyzet konszolidálódott, a második világháború újabb megrázkódtatásokat hozott. A svábok jelentős részét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és felvidékiek érkeztek, de jöttek néhányan a délvidékről is.
A három népcsoport ma békességben él, együtt építi a települést, 1995-ben városi rangot kapott Bátaszék.
A város híres emberei:
Zádor Jenő zeneszerző, zenetörténész, Kovács Lajos színművész és a Ludditák hiphop együttes.
Látnivalók
Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom
Református Imaház
Kálvária Kápolna
Segítő Szűz Kápolna
Szent Orbán Kápolna
Nepomuki Szent János-kápolna
Köztéri szobrok
Városháza
Romkert
Vasútállomás
Számvevőség
Molyhos tölgy
Honvédfelszerelés-gyűjtemény-kőtár
Egyháztörténeti kiállítás
Dr. Hermann Egyed Emlékszoba
Csanády-gyűjtemény
Ciszterci apártság ( Cikádor )
Trianon-emlékmű
