Egervár
Egervár Zala megyében, a megye északi részén, a Sárvíz-patak völgyében helyezkedik el.
Elérhető a 74-es úton gépkocsival és távolsági busszal, de megközelíthető a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonalon is.
A település nevével a 13. század végén találkozhatunk hivatalos okiratban.
Ekkor Egurwar alakban írták és a vára is állt már.
A település sokszor cserélt gazdát és sok neves ember is élt itt a történelem során. A 14-15. században az Egerváriak birtoka volt, kiemelkedő tagja Egervári László volt. Ő építtette a mai vár elődjét és a templomot is, melyet Szent Katalin tiszteletére szenteltek fel.
A templom mellett lévő ferences kolostor építése a család másik tagjának nevéhez – Egervári Bereck püspök – köthető, de ez már sajnos nincs meg.
A 15. században mezővárosi rangot kapott, amit egészen a 19. század végéig meg tudott tartani.
A település fénykorát a 15. században élte, amikor Egervári László kapcsán egy új építészeti stílus jelent meg, az építészeti tagozatok nem követ, hanem terrakottát használtak az épületek díszítésére. A vár és a templom is így épült.
Az egervári uradalomhoz kilenc falu tartozott.
Nádasdy Kristóf a 16. században átépíttette a várat, mely négy saroktornyot és olaszbástyát kapott.
Mikor Kanizsát bevették a törökök, az egyik legfontosabb végvár lett.
A török időkben nem pusztult el a falu, de nagyon nehéz időket vészelt át a lakosság.
Jelentős szerepet játszott a település életében a Széchenyi család.
Egervárt nem kerülte el a Rákóczi-szabadság sem. A település határában zajlottak a harcok, az egyik legnagyobb kuruc győzelemmel járó csata a 18. század elején a győrvári csata volt.
A 18. században ismét virágzott a település, a 19. század második felében azonban jelentős visszaesés mutatkozott.
A Széchenyi család máshol lévő birtokai jövedelmezőbbek voltak, a 19. század második felében eladták a várat és az uradalmat is Solymosy Lászlónak. Bár a vár leromlott állapotban volt, Solymosy László itt helyezte el természetrajzi gyűjteményét, melynek európában is nagy híre volt.
A 20. század közepétől Zala megyéhez tartozik, fejlődésében jelentős szerepe volt a közeli Zalaegerszegnek.
Lakói elsősorban mezőgazdaságból éltek, de sokan jártak dolgozni Zalaegerszegre is.
Mára kiegészítő tevékenység lett a turizmus.
A természet közelsége, a csodálatos környék, a fantasztikus természeti és épített értékek, a borospince, a hegyi kápolna, a védett növények igazi turistalátványosságok.
A környéken sok a kirándulási, kikapcsolódási lehetőség.
10 km Zalaegerszeg, 40 km Kehidakustány, 14 km Vasvár, 55 km Keszthely és a Balaton, 33 km Körmend.
Látnivalók
Egervári várkastély
Római katolikus templom
Helytörténeti Múzeum
