Jánd
Jánd község Szabolcs-Szatmár bereg megyében, a beregi síkságon, a Tisza partján helyezkedik el.
Megközelíthető a 41-es útról gépkocsival és autóbusszal.
Neve először egy poroszló nevében tűnik fel, mások szerint a János személynévből származik.
A tartájárás után megbomlott Borsova megye területe. A nyugati részt Szabolcs megyéhez csatolták, míg a keleti rész Bereg megye néven vált ismertté.
A Tisza sokszor előnyösen és hátrányosan is befolyásolta a falu fejlődését.
A falu bővelkedett fában, halban, gyümölcsben, azonban a Tisza áradása kapcsán romboló hatása folyamatos elfoglaltságot adott a lakosságnak.
Az Árpád korban kétszer is tovább települt, ezt a panyolai tölgyfaépítmény igazolja.
A 14. században a Barlabási család birtoka, majd Zsigmond királytól Harasztiak, és az Endesi család kapta meg.
Ezt követően Perényi Péter főispán birtoka lett. A Haraszti család része a Sárkány, Dobó, Székely, Cuobol és Thúrzó családoké lett.
A 17. század közepétől a 19. század második feléig 40 kisbirtokosa volt.
A tagosításkor újabb családok jutottak területhez és lassan föltagolódott.
Perényi János utód nélkül halt meg, ezért királyi adományként Daróczi Ferenc birtoka lett.
A falu a 19. század közepén terjeszkedett a folyó felé, újabb részei a Tiszával ellentétes oldalon alakultak ki.
A lakók leginkább növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Viszonylag sok „Nemtudom szilva” terem, a fölöslegből a helyi szeszfőzdében pálinka készül.
A rendszerváltás előtt Vásárosnaményhez tartozott, 90-től saját önkormányzattal rendelkezik.
Jánd mára kedvelt turistacélpont lett. Szívesen keresik fel a nyugalmat, pihenést keresők, kirándulást és horgászást kedvelők.
Kényelmes vendégházak, kellemes szálláshelyek, vendéglátó egységek várják a látogatókat.
A horgásztó kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál. Csendes, nyugodt, szépen rendezett környezetben várja vendégeit.
Látnivalók
Jándi református templom
Falumúzeum
Nagy Sámuel síremléke
I. és II. világháború áldozatainak emlékműve
