Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nyíregyháza

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. 1990 óta megyei jogú város. A XVIII. század óta dinamikusan fejlődik. Állatparkja Európában is elismert, több mint 300 állatfajt mutat be. Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa. Nyírségi központ, mint mezőváros is ismert.

Története:

A várost elsőként 1209-ben említik. A Nyír előtag a XIII. században is felbukkant, egy 1326-os forrás szerint egyházasként is említik. A XV. században már Nyíregyház-ként ismert. Lakosainak száma ekkor kb. 400 fő volt. A török és tatár megszállások elől elmenekült emberek helyett hajdúkat telepítettek be. A XVII. századtól azonban a folytonos fosztogatások és adóztatások folyamatosan sarcolták az itt élőket. Bocskai halála után egy ideig Erdélyhez tartozott.

A Rákóczi-szabadságharc után jelentősen megemelkedett a népesség. 1753-tól gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért a betelepülőknek. A folyamatos bevándorlásoknak köszönhetően többen érkeztek Békés megyéből, majd a Felvidékről, legtöbbjük szlovák evangélikus jobbágy volt.

1786-ban mezővárosi rangot kapott, vásárt tartottak a területen valamint az akkorra már 7,5 ezerre duzzadt lakossággal a megye legnépesebb települése lett. Utána olyan tehetőssé vált a város, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. 1803-ban a Dessewffyek, majd a Károlyiak kötöttek itt örökváltság-szerződést a várossal. 1837-ben királyi kiváltságokat kapott és privilegizált mezőváros lett.

Felélénkült a városi élet, kulturális egyletek alakultak, kórházat építettek, felépült az új városháza, előtte járdaszigettel. Megjelentek az első utcai lámpák, boltok nyitottak, Sóstón pedig megnyitották az első vendéglőt és fürdőt. 1806-tól professzori iskolában tanulhattak a diákok.

Az 1848-49-es szabadságharcban sokan részt vettek, az orosz csapatok többször állomásoztak itt.

A XIX. század második felében megépült a vasúthálózat, pénzintézetek alakultak. A város folyamatosan fejlődött, 1876-ban kapta meg Szabolcs megye székhelye címet. Felépült a távírda, a posta, a vízügyi palota, a színház, majd elindult az első villamos is.

1918-ban katonatanács alakult. Áprilisban bevonultak a román csapatok, amelyek 10 hónapig tartották megszállásuk alatt a várost.

1924-ben ünnepelte a város az örökváltság 100. évfordulóját, melyre nagyszabású ünnepségsorozattal készültek. Utána kezdődtek el a bérházi építési munkák is.

A II. Világháborúban több ezer zsidót hurcoltak el innen, több polgári lakost pedig ’málenkij robot’-ra vittek.

1956-ban tüntetés tört ki a városban majd megalakult a Városi Munkástanács.

A ’60-as évektől folyamatosan fejlődik a város, megkezdődött az iparosítás, megnőtt a lakótelepek száma is. Nyíregyháza iskolaváros.

Ma kb. 115.000 ember él itt, rengeteg programmal és látnivalóval várják az idelátogatókat.

Látnivalók:

Sóstó gyógyfürdő: a sóstói erdőben helyezkedik el. Az itt élők úgy is hívják, mint a város tüdeje vagy gyöngyszeme. Két részre osztott sós vizes szikes tó, átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak már a korai időkben is. Az 1900-as évek elején a városi emberek kedvelt találkozóhelye volt. Itt található a Tófürdő és a Parkfürdő is.

Aquarius Élményfürdő: termálvilág idősebbeknek, pezsgőfürdő, Kneipp medence, szaunavilág. Az élményvilág pedig a fiatalabb generációt várja kikapcsolódásra.

Állatpark: (a legek Állatparkja) 24 hektáros területen fekszik, lakói természetes élőhelyükhöz hasonló környezetben élhetnek itt. Látható itt elefánt, arapapagáj, cápa, fehér tigris, antilop, stb. az ország leglátogatottabb Állatparkja.

Múzeumfalu: szabadtéri múzeum, mely 1979 óta működik. 7,5 hektáros területen található, faluműhely, iskola, tűzoltószertár, harangtorony, szárazmalom, paplak, magtár. Rengeteg színes programmal várják a látogatókat.

Templomok: római katolikus társszékesegyház temploma, Kálvin téri református templom, barokk evangélikus templom, ortodox zsinagóga,

Kállay Gyűjtemény: tízezer kötetes könyvtár, kortörténeti fotók és dokumentumok is láthatók itt.

Jósa András Múzeum: neoklasszicista stílusban épült, nevét a híres tudósról, polihisztorról kapta.

Görög katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény: 1983-ban alapították, állandó kiállítása XVII-XVIII. századi ikonokból, faragványokból és liturgikus tárgyakból áll.