Parádsasvár
Parádsasvár Heves megyében, a Mátra északi lábánál helyezkedik el, a Mátra „gyöngyszeme”.
Parádsasvár története szorosan összekapcsolódik Parád és Parádfürdő történetével.
Nevének első említése a 16. század közepén merült fel hivatalos iratokban, ebben az időben Országh Kristóf tulajdonát képezi.
A településnek a történelem során számos birtokosa volt, többek között Ungnád Kristóf egri várkapitány, majd Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, később Rákóczi Ferenc, majd Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc a 18. század elején alapította meg az üveghutát a Som-hegy alatt. Később Grassalkovich Antal, majd gróf Károlyi György szerzett itt tulajdonjogot.
A 19. század vége felé megépült a Károlyi-kastély, mely ma luxusszállóként működik.
Parádsasvár sokáig Bodonyhoz tartozott és sokáig a Sasvár kastélyról volt ismert. A 20. század közepétől lett önálló község, ekkor kapta mai nevét is.
Parádsasvár Galyatető és Kékestető között, egy 400 m magas fennsíkon terül el. A település fantasztikus kilátást biztosít a környező hegyekre.
Ide tartozik a Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
Csodálatos környezetben fogadja vendégeit a Károlyi-kastély.
Szomszédságában található a híres „Parádi víz”, a „csevice forrás”, savanyú vize számos betegségre van gyógyító hatással.
Az üveggyár sokáig adott munkát az itt élőknek és a szomszédos települések lakóinak is.
Az üveggyártás még a 21. század elején is jelen volt a településen.
Parádsasvár ideális pihenőhely mindazoknak, akik a természetbe, gyugalomra, pihenésre, feltöltődésre vágynak kiszakadva a nyüzsgő városi forgatagból.
A környék kiváló kirándulási, túrázási lehetőségeket kínál.
Közel van a parádfüredi Kocsimúzeum, Mátraháza, Kékestető, Galyatető.
Aki városlátogatást szeretne beiktatni, 25 km-re érhető el Gyöngyös.
A település büszkeségei: Dr. Missura Tibor orvos, Fekete József festőművész, Kinczel Rózsi író, költő, zenész, Tömördyné Kocsis Zsuzsa festő, Juhász Pál író, költő.
Látnivalók
Károlyi-kastély
Ősjuhar
Parádsasvári Üveggyár
Gyógyvízfeldolgozó üzem
