Pécs, Baranya megye

Pécs

Magyarország ötödik legnagyobb városa, megyei jogú város, Baranya megye székhelye. 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt Essen és Isztambul mellett. Lakosainak száma kb. 158.000 fő. A Mecsek-hegység lábánál található város, legmagasabb pontja a Tubes, 612 méter.

Története:

A II. században a rómaiak alapítottak itt várost Sopianae néven. A IV. századra a város tartományi székhellyé és a kereszténység egyik központjává vált. Az UNESCO a 2000. évben az ókeresztény temetői építmény együttest felvette a Világörökség listájára.

A várost kelták és illírek is lakták. Városi rangot Hadrianus ideje alatt kapott. A IV. század első felében terjedt el a kereszténység. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek a vidékre, ekkor már avarok és szlávok is laktak itt. A honfoglalás után Baranyavár volt a központja a megyének, de Pécs fontos egyházi központ maradt. Orseolo Péter király uralkodása alatt épült a székesegyház.

Az első magyar írásos bejegyzések a városról 1235-ből valók. A város középkori neve „öt templom” jelentéssel bír, a város 5 ókeresztény kápolnájának romjaira utalhatott. 1181-ben már kórháza is volt a városnak.

A püspökséget 1009-ben Szent István alapította, 1367-ben pedig az ország első egyetemének alapjait Nagy Lajos teremtette meg. Janus Pannonius püspök, nagy költőnk Pécset a kulturális élet központjává tette.

Pécs kedvenc tartózkodási helye volt Corvin Jánosnak. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés. A mohácsi vész után a törökök a várost porrá égették. Az 1540-es években vita volt akörül, ki is legyen a király. A pécsiek Habsburg Ferdinándot támogatták, míg a baranyaiak Szapolyai Jánost. Végül Ferdinánd lett a király, aki a város hűségéért felmentette az adózás alól és a város megerősítésébe kezdett. 1543-ban a törökök bevonultak Pécsre. A város lett a török uralkodó székhelye s teljesen átformálták keleti stílusra. A templomokat mecsetté építették át, türbéket, fürdőket építettek és Korán-iskolákat alapítottak.

A 150 éves török hódoltság után – melynek egyik bizonyítékaként maradt fent a főtéren álló dzsámi – 1780-ban Mária Terézia szabad királyi városi rangot adott Pécsnek. Ezután dinamikus fejlődés következett, iparosodás, új gyárak épültek s beindult a híres Zsolnay-porcelángyár is.

1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Mozsárágyúkkal lövette szét, de a várat nem tudta bevenni. A Buda felől érkező keresztény seregek Pécs felszabadítására indultak. Badeni Lajos serege elfoglalta a várost, majd lerombolták a várba vezető vízvezetéket, így a törökök rövid időn belül kénytelenek voltak feladni azt.

1690-ben két pestisjárvány is pusztított. 1688-ban telepesek érkeztek a városba. Németek, délszlávok. Pécs városa nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért 1704-ben Rákóczi seregei kifosztották. A XVIII. századan céhek alakultak. Megindult a szőlőtermesztés, szénbányászat, fejlődött a mezőgazdaság is.

A fő téren piacokat szerveztek, itt volt sok mesterember üzlete (pl. aranyművesek, csizmadiák, szabók stb.), a patak mentén malom üzemelt és itt is műhelyek sorakoztak (pl. gabonaőrlő, papírmalom, olajütő stb.) Klimó György alapította a város első nyomdáját. A város szeretett volna szabad királyi várossá válni, de erre csak Mária Terézia idején került sor s miután a püspök meghalt, szabad királyi városi rangra emelte Pécset.

1839-ben felépült a város első kőszínháza. Megindult a polgáriasodás is. A vasgyár és a papírgyár manufaktúra országszerte híres volt. Itt kell megemlíteni az Angster-orgona gyárat is. az ipar fellendülésével egyre több gyár nyitotta meg kapuit, mint a sörgyár, a dohánygyár, a porcelángyár.

1849-ben Jelasics megszállta a várost. A kiegyezés után megépült a vasútvonal. A város továbbra is dinamikusan fejlődött. A város tehetősebb lakói kedvelték a kulturális programokat, ezért koncerteket szerveztek és megnyitották a városi könyvtárat is.

A világháború előtt megindult az első villamos a városban. Az I. világháború végén a szerbek szállták meg a területet. 1923-ban az egyetem Pozsonyból Pécsre költözött, amely a mai napig megalapozza a város szellemi életét. A II. Világháborúban Pécs városát nem sok támadás érte. A háború utáni időkben kezdett el igazán virágzani a város. Óriási fejlődés indult meg a bányaiparban, uránércet termeltek ki. Sikeres volt az építőipar, új városrészek épültek. Megnyitott a Vidámpark, az állatkert, az Úttörővasút, a Misinatetőn felépült a város nevezetessége a TV torony, valamint a kiránduló útvonalakat és üdülőövezeteket is kiépítettek.

2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lett, mely megtisztelő díj miatt a város 2005-től folyamatos fejlesztésekbe kezdett.

Repülőtere a Pécs-Pogány repülőtér, mely elsősorban charter gépeket indít és fogad.

Pécs mindig is soknemzetiségű volt, magyarok, horvátok és svábok ma is békésen élnek itt együtt. 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért díját.

Látnivalók:

Pécs műemlékekben és szobrokban gazdag város. A város kulturális élete, mind zenében, mind művészetekben igen gazdag. Sport életében kiemelkedő szerepet játszik a kosárlabda.

Pécs egyetemváros, híres egyeteme a Janus Pannonius Tudomány Egyetem. Múzeumai közül kiemelhető pl. az Amerigo Tot Múzeum, Zsolnay-Kiállítás, Néprajzi Múzeum, Pécsi Galéria, Postaplaota, Városi képtár stb.

Kulturális fesztiválok: Egyetemi Napok, Pécsi Bordalfesztivál, Szabadtéri Játékok, Országos Színház Találkozó, Rockmaraton.

Szőlő és bor gasztronómia: a pezsgőgyártást a Littke család indította el. a pezsgőgyár az 1900-as évek elején működött. A Mecsek hegyoldalai kiváló táptalajt biztosítanak a nemes szőlőfajtáknak.

Pécsi dóm: Szent István király idejében alapították, klasszicista és gót stílusú. Basilica minor rangra 1990-ben emelkedett.

Dzsámik: Gázi Kászim Pasa Dzsámija. A legjelentősebb iszlám építészeti emlék a török hódoltság idejéből. 1543-46-ban épült. Ma katolikus templomként működik.

Ókeresztény sírkamrák: UNESCO világörökség része. Több sírkamrából áll, a székesegyház mellett található. Késő római temetői hangulatot idéz.

Idrisz Baba türbéje: muszlim síremlék. Idrisz Baba szentéletű volt, Allah közeli barátja. 1591-ben épült. Idrisz babát gyógyítóként tartják számon, ezért sírjához a mai napig is zarándokolnak.

Egyéb látnivalók: pálos templom, püspöki palota, Tettyei Romok, Zsinagóga, Állatkert, Magas Ház, TV torony, Szerelmesek lakatjai, Zsolnay-kút.

Pécs híres szülöttei:

Bornemissza Gergely, Festetics Leó, Gera Zoltán focista, Gothár Péter filmrendező, Pécsi Blanka, Sólyom László, Zsolnay Vilmos, Vujity Tvrtko.

Bertók László idézete a városról: "Érzel-e mindenkit, aki egyszer itt élt? Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs?"