Salgótarján, Nógrád megye

Salgótarján

Salgó: török eredetű szó, jelentése fényes, csillogó. A tarjánról elnevezett falut először a tatárjárás időszakában említik az írások.

Salgótarján Magyarország északi részén található, közvetlenül a szlovák határ mellett. A város a Tarján- és a Salgó-patak völgyében terül el. Kb. 40.000 lakosú megyeszékhely.

Története:

A város története egészen a honfoglalásig vezethető vissza. Tarján volt a fejedelem egyik magyar törzse. A XIII. században a terület magánföldesurak kezében volt, de a tatárjárás e vidéket sem kerülte el. Salgó vára a Salgaiak kezére került. A török uralom alatt a város az adósarcoktól szenvedett. A terület jórészt palócok lakta vidék volt.

Az 1821-ews tűzvész szinte teljesen elpusztította. A XVIII-XIX. században a falvak tipikus falusi parasztházakból álltak, szalmatetővel és vályogfalakkal. Salgótarján várossá fejlődését a szénbányászat felvirágzása hozta. Az első szénfeltárások az 1855-ös évekre vezethetők vissza. 1860-ban megalakult a Salgótarjáni Szénbányász Társaság. 1867-ben megindult a Salgótarján-Pest vasútvonal. 1868. augusztus 6-án megalakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Ez volt a nagyüzemi szénbányászat kezdete s kezdődött meg a vasútépítéssel az iparosodás is. A település fejlődésében nagy szerepet játszott a vasipar fejlesztése is, amely a kiegyezés idejére vezethető vissza.

A legkorszerűbb iparágak között volt a palackgyár, üveggyár, tűzhelygyár. Salgótarján 1872-ben önálló nagyközség lett, 1878-ban járási szolgabírói székhelyként jegyezték, adóhivatallal rendelkezett, lakossága elérte a 6 ezret. A XX. század legelejére a megye legnépesebb települése lett, így maga mögött hagyva az akkori megyeszékhelyet, Balassagyarmatot és Losoncot is.

A trianoni békeszerződés nyomán Salgótarján stratégiai fontosságú szerepet kapott. 1922-ben emelték városi rangra, majd 1950-benlett Nógrád megye székhelye.

A város fejlődésének fontos dátuma az 1960-as és ’70-es évek. Ekkor épült meg a Fő téren álló épületegyüttes, melyért a város megkapta a Hild János emlékérmet. Új intézményeket építették,a köztereken szobrokat állítottak fel, nagy lakótelepeket emeltek.

A ’80-as évek végig a város ipara főként nehézipar volt. A rendszerváltás után azonban ezek az iparágak is csődközeli állapotba kerültek. A bányák bezártak, az üzemekben létszámleépítés volt, s elég magas lett a munkanélküliek száma. 1994-ben a város megyei jogú városi rangot kapott.

Látnivalók:

Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhely: Magyarország első, természetes föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg. 1980-ban ipari műemlékké nyilvánították. A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben.

Somoskői vár és bazaltoszlopok: A magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán látható a bazaltömlés. A mintegy 16 méter hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben. A vár alatt látható a Petőfi-kunyhó.

Salgó vára: a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkedik a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romja. A várrom és környéke természetvédelmi terület, egész évben látogatható.

Boszorkánykő-bazaltorgonák: Salgó várától néhány percre találhatóak Boszorkánykő (Kis-Salgó) sziklái. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán változatos kőzeteit mutatja be. Látható itt mélyből felszakított üledékzárványok, hajlott lávalemezek, kukoricacsövesedő bazaltoszlopok is. A sziklagerinc keleti fala elérheti a 15-20 m magasságot is.

Medves-fennsík: a Medves-fennsík 520-570 m tengerszint feletti magasságú bazalttakaró. Északi része a szlovákiai Abroncspuszta nevű településnél ér véget. Nyugaton a Zagyva völgye és kisebb vulkáni kúpok, keleten az országhatár határolják. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton van, amely eléri a 671 m tengerszint feletti magasságot. A vulkáni takaró magassága 11-107 m között változik. Rétek, legelők, ligetes erdők borítják, jellemző az állattenyésztés; teheneket, juhokat legeltetnek. A fennsíkon sétálva csodálatos kilátás nyílik a Mátrára és a Kárpátok közeli hegycsúcsaira is.

Cipőmúzeum: A dedikált cipõk gazdái valamennyien részt vettek az Ugrógálán és pályafutásuk során 61 világrekordot ugrottak, 25 világbajnoki címet és 8 olimpiai bajnokságot nyertek. A kiállítás Gyulai István nevét viseli.

A város egyéb programjai: Palócgulyás-főző verseny, Bányásznapi Ünnepség, Bányarém Fesztivál, Állati Jó Vasárnap. Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség túraajánlatokkal várja az idelátogatókat.