Szécsény

Szécsény északon, az Ipoly völgyében, a határ mellett helyezkedik el.

Megközelíthető a 22. sz. főútról gépkocsival és távolsági busszal, de elérhető vonattal is az Aszód-Ipolytarnóc vasútvonalon.

Szécsény korán lakott település volt, a kőkorból és a bronzkorból is kerültek elő régészeti leletek.

A település nevét a 13. század első felében említik először hivatalos iratok.

Ekkor egy része a Kacsics nemzetség birtokában volt, másik fele a nógrádi várszerkezet részét képezte.

IV. Béla édesanyja meggyilkolása miatt a Kacsics családhoz tartozó Simon bánt megfosztotta birtokaitól, melyet azonban a Kacsics nemzetség tagja, I. Folkus fia ( Farkas ) csere útján visszaszerzett, majd később a várhoz tartozó részt is megvette. Fia, Tamás ezért nevezte magát Szécsényinek.

A 14. században a Szécsényi testvérek birtokolták Szécsényt, mely olyan kiváltságokat kapott Károly Róberttől, mint Buda.

A várost fallal vették körül, tornyok, bástyák erősítették meg.

A 14. században a Kacsics nemzetség egyik ága megszerezte Szécsény egyik felét.

A település történelmi jelentősége is nagy volt, a 15. század közepén a vármegye itt tartotta közgyűléseit.

A török támadások hatására még jobban megerősítették Szécsényt.

A támadásokat a település többször visszaverte, azonban 1552-ben a vár török kézre került, majd a császáriak ejtettek mély sebeket a területen és a lakosságon.

Szécsénynek a történelem során sok birtokosa volt és egyben fontos események színhelye is.

II. Rákóczi Ferenc 1705-ben a szabadban itt tartott országgyűlést és itt választották fejedelemmé.

A 19. század második felében létesült a Szécsényi Takarékpénztár és a Szécsényi Népbank, majd létrejött a Szécsényvidéki Gazdasági Egyesület, a Tejszövetkezet és Sajtoda.

A legnagyobb jelentőségű esemény a 19. század végén a vasútvonal megnyitása volt, de ez sem lendített túl sokat a települések közti különbségen.

Szécsény a 20. század elején még nagyközség volt.

Trianon súlyosan érintette a települést, a helyi vásárok látogatói nagymértékben csökkentek, a kereskedelem és a közlekedés hátrányos helyzetbe került.

A két világháború között némi fejlődés indult meg, fokozatosan megerősödött a kereskedelem és az ipar, több üzem is működött a településen. Volt sajtgyár, nyomda, téglagyár, számos kereskedés, fűszerek, divatáruk, papír és írószer boltok, itt állították elő a népszerű és közismert „Ementáli sajt”-ot is.

A ’30-as évekre kiépült a villanyvezeték, mely nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez.

Iskolák, mozi, sportpálya létesült, a kulturális események széles skáláját kínálta.

A második világháború ismét súlyos pusztítást végzett a településen, számos intézmény és lakóház megsemmisült vagy megrongálódott.

A ’60-as években Szécsény termelőszövetkezete országosan is ismert és elismert volt, a város folyamatos fejlődésnek indult, mely a mai napig tart.

Megépült a gimnázium, ivóvíz és szennyvízhálózat létesült, mely magával hozta a lakások, lakótelepek építését.

Kiépült a vezetékes gázhálózat, megépült a Palóc Skála Áruház, számos munkahely létesült, ami még vonzóbbá tette a települést.

A történelmi belváros Uniós támogatással fantasztikus változáson ment át.

Ma kedvelt turistacélpont.

Szécsény számos ismert emberrel büszkélkedhet, akik itt születtek, vagy itt alkottak maradandót az utókornak.

Komjáthy Jenő költő, Benczúr Gyula festőművész, Ferenczy Teréz költőnő, Némethi Kálmán őstörténeti kutató, Nemes István autóversenyző, Ágner Lajos irodalomtörténész és még sokan mások.

Látnivalók

Benczúr-kastély

Városháza

Tűztorony

Római katolikus templom

Kubinyi Múzeum

Széchenyi országgyűlés helyszíne

Ferences rendi kolostor és katolikus templom

Ipoly

Kézművesház

Szécsény várának maradványai

Szentháromság szobor