Szentgotthárd
Szentgotthárd Vas megyében, az Őrség kapujában, a Rába és a Lapincs folyó torkolatánál, az ország délnyugati csücskében helyezkedik el.
A település már az ősidőkben is lakott volt.
Írásos története a ciszterci rendek betelepülésével kezdődött.
Nevét a 11. században élő Szent Gotthárdról, a bajorországi bencés apátról kapta, aki a 12. század elején a helyi plébániatemplom védőszentje lett.
A települést III. Béla király alapította, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra.
A település 300 évig a Széchy család birtoka volt. Erődítményét a Széchyek, majd a Zrínyiek és a Batthyányak építették.
Az erődöt és a monostort az osztrákok felrobbantották.
A törökök elleni szentgotthárdi győztes csata egész Európára nagy hatással volt.
A 19. század második felében elkészült vasútvonal élénkítette a település iparosodását.
A stájer tartománnyal és a Kisalfölddel való összeköttetés nagymértékben felgyorsította a gazdasági és társadalmi fejlődést.
Egymás után alakultak gyárak, üzemek. Oktatási, egészségügyi intézmények épültek. A 20. század elejére Szentgotthárd pezsgő kivárossá vált, itt volt a megyében a legfejlettebb infrastruktúra.
A fejlődés egyik legfőbb mozgatója Széll Kálmán országgyűlési képviselő, - majd miniszter és miniszterelnök - volt.
Trianon után a település aranykora véget ért, mivel vonzáskörzetének nagy része külföldre került.
A város nem fejlődött tovább, sőt inkább az elsorvadás jellemezte.
Az igazi fellendülést a rendszerváltás jelentette. A város önálló életet élhetett, először a kultúra és a sport, majd a gazdaság területén is nagy eredményeket ért el.
A környék kedvező fekvése és a meglévő magas szintű ipari kultúra vonzotta a befektetőket.
A kilencvenes években kialakult ipari park ma 3000 embernek biztosít munkalehetőséget.
Az ipar fejlődésével egyidejűleg új intézmények jöttek létre, oktatási, egészségügyi, kulturális létesítmények épültek.
A fejlődés magával hozta a kiskereskedelem és a vendéglátás felvirágozását és a bevásárló turizmus fellendülését.
Ma már a bevásárlóturizmus háttérbe szorult és a minőségi vendéglátásra helyeződött a hangsúly.
Az Eu csatlakozás új lehetőségeket tartogatott a város számára, mivel visszanyerte korábbi vonzáskörzetét.
Ma már kedvelt turistacélpont. Kényelmes szállodákkal, igényes szálláshelyekkel, hangulatos vendéglátó egységekkel várja kikapcsolódni vágyó vendégeit.
A Rába folyó hídján áthaladva balra helyezkedik el a St. Gotthard Spa & Wellness termálpark, mely minden igényt kielégítő luxus szolgáltatásaival kényezteti vendégeit. Különleges csúszdák, pezsgőfürdő, szauna, klasszikus római fürdősor, sportolási lehetőség, gyógy-wellness kezelések várják a pihenni, regenerálódni vágyókat.
Híres szentgotthárdiak: Széll Kálmán miniszter, Hodászi Ede gimnáziumi igazgató, Gécsek Tibor kalapácsvető, Kerecsényi Dezső irodalomtörténész-kutató, Tánczos Tibor szinész, Pável Ágoston nyelvész, Vakarcs Kálmán néprajzgyűjtő, Csákányi László színész és még sokan mások.
A város sok látnivalót kínál:
A Kapu – millenniumi emlékmű
Barokk templom
Magtár templom ( ma városi színház )
Várkert
Széll Kálmán szobra
Vörösmarty Mihály gimnázium
Rába és Lapincs folyó
Pável Ágoston Múzeum
Hársas-tó
Farkasfa ( itt működik az OMSZ állomása )
Venvidék (gyönyörű természetvédelmi terület)
