Szerencs

Szerencs Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység lábánál helyezkedik el.

Fantasztikus környék, közel van Miskolc, Tokaj és Sárospatak is.

Megközelíthető közúton és vasúton egyaránt.

Kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően korán lakott település volt.

Az ásatások során újkőkori és kőrézkori leletek kerültek elő.

Anonymus feljegyzései szerint Árpád fejedelem és nemesei itt táboroztak le.

A 12. században kolostort alapított a johannita lovagrend.

Nevét először a 13. században említik hivatalos iratok.

A 15. század első felében a Brankovics család tulajdonába került, birtokosa Brankovics György lett.

A 15. század végén a Rákóczi család birtokolta és már mezőváros volt.

A 16. század elején pedig Szapolyai János tulajdonába került.

A 16. század végén Rákóczi Zsigmond megkapta zálogba Szerencs várát és a birtokot Rudolf császártól, majd 17. század elején a végleges adománylevelet is.

1605. áprilisában itt tartották az országgyűlést, ekkor választották Bocskai Istvánt az ország fejedelmévé. Ennek fejében Bocskai a „kiváltságos mezőváros” rangot adományozta Szerencsnek.

A 18. században jelentős fejlődés jellemezte ami a 19. századra megállt és a városi rangot is elveszítette.

A 19. század elején a Szirmay család szerezte meg a várat és a birtokot és egészen 1945-ig az ő tulajdonukban volt.

Az 1848-49-es szabadságharc mély nyomokat hagyott a településen.

A 19. század második felében a város határában a Széchenyiek, majd a Harkányiak vásároltak birtokot.

A 19. században Tessedik Sámuel tevékenységének köszönhetően jelentős szerepe volt a cukorrépa termesztésének, melyre a későbbi cukorgyár is épült.

Az iparosodás következtében újra elindult a fejlődés útján, megépült a cukorgyár, mely a legnagyobb volt akkor Európában.

A cukorgyár megépítésénél fontos szerepet játszott a vasút és a jó megközelíthetőség is.

A 20. század első felében megépült a csokoládégyár is, mely újabb munkahelyeket teremtett.

1945-től a gyárakat államosították, újabb gyárak épültek, többek között a kenyérgyár és a gépgyár.

Fejlődött a könnyűipar, a szolgáltatás, megerősödött az Állami Gazdaság.

Két középiskola is megkezdte működését, az egyik gimnázium, a másik szakképző iskola volt.

A jelentős fejlődés következtében 1984-ben újra városi rangra emelkedett.

Az utóbbi évtizedekben számos épülettel gyarapodott, javult az infrastruktúra.

A városba érkező turistákat számos kikapcsolódási lehetőség, nagyon sok látnivaló és minden igényt kielégítő szálláslehetőségek várják.

A Szerencsi Fürdő § Wellnessház a mai kor igényeinek megfelelő szolgáltatásokkal várja a látogatókat.

2016-ban elnyerte a „Szép város díjat” .

Szerencshez számos híresség köthető, többek között I. Rákóczi György, Rákóczi Pál, Rákóczi Zsigmond, Bocskai István, Habsburg-Estei Károly Ambrus főherceg.

Itt született Bádonyi Gyula labdarúgó, Kiss Ádám humorista, Collinásy György festő, Kulcsár Anita kézilabdázó, Ördög Tibor, Tóth Tibor és Kiss Endy ( a Hooligans együttes tagjai ).

Itt hunyt el Ürményi Lajos színész.

Látnivalók

Rákóczi-vár

Cukorgyár

Római katolikus templom

Görög katolikus templom

Református templom

Kisboldogasszony templom

Községi fürdő

Cukorgyári emlékmű

Cukormúzeum

Zempléni Múzeum