Tét
Tét Győr-Moson-Sopron megyében, az ország északnyugati, a Kisalföld délkeleti részén fekszik.
Megközelíthető a 83-as úton gépkocsival és távolsági busszal, de Gyömöréig elérhető vonattal is.
Tét korán lakott település volt, régészeti leletek már a kőkorszakból is előkerültek.
Nevének első említése a 13. században merült fel hivatalos okiratban.
Neve a Thet törzsnemzetségből eredeztethető. A településnek azt a részét, ahol a Thet nemzetség élt Öreg Thet-ként, míg a település másik részét az ide települő besenyők miatt Besenyő-Thet-ként említik.
A besenyők csaknem két évszázad alatt beolvadtak a lakosságba, majd a terület a tatárjárást követően elnéptelenedett.
A besenyők földjét IV. Béla király 1269-ben Poky Tamásnak adományozta, Tét nagy része a Poky család birtokába került.
A 17. században néhány évre újból elnéptelenedett, de a 18. század második felére benépesült és már több mint 2000 lakosa volt.
A település egy része és az evangélikus templom 1777-ben leégett, majd egy torony nélküli evangélikus templom építésére kapott engedélyt a falu. Megépült a barokk stílusú kőtemplom.
Győr megszállását követően itt került sor a megyegyűlések megtartására.
A 19. század első felében katolikus templom épült.
1831-ben kolerajárvány tizedelte a lakosságot.
A kiegyezést követően Téten megkezdődött az iparosodás, előtte elsősorban az állattartás és az állatkereskedelem volt a legfőbb megélhetési forrás.
A 20. század elején már takarékpénztár, malom, a Hangya Szövetkezet, járási hivatal és tíz egyesület működött itt.
A település első gyára a szódaüzem volt.
Az első világháborúban fontos szerepe volt a községnek, menekülő székely családok elhelyzésére került itt sor, a katonai támadások elkerülték.
A háború után a ’20-as években Hüttler Vilmos villanytelepet létesített, ezt követően megnyílt a polgáriskola, majd megindult a rádióadás.
1950-ben a járási tanács Tétről Győrbe költözött, így elvesztette a község közigazgatási pozícióját.
A fejlődés elindult, megépült a művelődési ház, takarékszövetkezet létesült, TSz-ek alakultak.
A mezőgazdaság kollektivizálása negatív hatást gyakorolt a községre, sokan elhagyták a települést.
A ’60-as évek változást hoznak, megkezdik a bogyós gyümölcsök termesztését.
A mezőgazdaság mellett a megélhetési forrás a szolgáltatásból, a kereskedelemből, valamint az ingázásból származott.
A polgárosodás elindította az infrastruktúra fejlődését, elkezdődött a vízmű építése.
A hetvenes években több leányvállalat is működött itt, többek között a Mezőgép, a Lenszövő és az Elzett Lemezárugyár.
A ’80-as években megépült az új iskola, sportpálya, vendéglő, csárda kezdte meg működését.
A ’90-es évekre teljesen közművesített település volt. Volt telefonhálózat, csatornahálózat, gázhálózat, háztartási hulladékgyűjtés, több mint 20 km-es szilárd útborkolat.
Tét 2001-ben kapott városi rangot.
Tét kedvező földrajzi fekvése miatt kedvelt turistacélpont.
Közel van Győr, Pápa, Pannonhalma, Mosonmagyaróvár, de nincs messze Hegyeshalom sem, így egy kirándulás Ausztriába kiváló programlehetőség.
Téthez nagyon sok híresség köthető, többek között Kisfaludy Károly költő, író, Kukorelli István jogtudós, az MTA tagja, Baumgartner Miksa festőművész, Kont Ignác irodalomtörténész, Vadas Kiss László operaénekes, Winkler Dezső Kossuth-díjas gépészmérnök.
Látnivalók
Evangélikus templom
Páduai Szent Antal templom – Tétszentkút
Kisfaludy emlékmű
Izraelita temető
Pokvári Bay-Halász kastély
Szentháromság templom
