Várpalota, Veszprém megye
Várpalota
Várpalota Veszprém megyében helyezkedik el, a megye negyedik legjelentősebb városa, Veszprém és Székesfehérvár között, a Bakony lábánál.
Megközelíthető vonattal, autóbusszal, gépkocsival a 8-as számú főúton.
Közel van a Balaton, csupán 30 km-re érhető el.
Ideális hely a tökéletes kikapcsolódáshoz.
A rómaiak biztosan jelen voltak a településen, ezt bizonyítja az általuk emelt kőgát és két helyreállított halomsír, valamint a Várpalota környéki római kori faragott emlékek.
A Török korban a Podmaniczky család halálával Várpalota királyi végvár lett, az egyik legfontosabb szerepet töltötte be a végvárak közül.
A 16. században a törökök megszállták Fehérvárt, és egy ideig Ulama boszniai pasa Palotát is uralta. Később sikeresen ellenállt Veliszián bég ostromának.
Leghíresebb várkapitánya Thury György volt, aki sok török támadást vert vissza. A 16. század végén török kézre került, majd a 17. században több kézen is volt.
A törökök kiűzése után az iparosok szerepe jelentősen megnőtt, több szobás lakásokban laktak, céhekbe tömörültek, övék volt a vezető szerep. A leghíresebb mesterségek Várpalotán többek között a fazekasok, szűszszabók és a csapók.
A 18. században mezővárossá fejlődött, de mezőgazdaságilag nem volt nagyon jelentős. A 19. század végén komoly fejlődésnek indult, mely elsősorban a szénbányászatnak köszönhető.
A 20. század elején a szénbányászattal jelentős ipari fejlődés indult meg.
Witzleben grófnak nagy szerepe volt ebben, szakszerűbbé, gazdaságosabbá tette a bányászatot, német bányászokat is hozatott, a termelés jelentősen növekedett.
A várpalotai lignitnek nagy szerepe volt a Péti Nitrogénművek megalakulásában.
A II. világháború óriási pusztítást okozott, mély nyomokat hagyott a település életében.
A háború után az ipari létesítmények rendbetétele és a termelés beindítása volt az elsődleges cél. Hőerőmű és alumíniumkohó épült, jelentős értéket képviselt országos tekintetben is.
A 20. század második felében jelentős kísérleti üzemek is megjelentek. A kohászati tevékenység mellett alumínium termékek előállítására is sor került.
A 20. század végén folyamatos hanyatlás kezdődött, a szénbányászat leépült, munkahelyek szűntek meg.
A Péti Nitrogénművek felszámolásra, majd magánkézbe került. Nagy előrelépést jelentett a Japán Császárság támogatta „japán program”. Csatornázás, közművek , gáz, távhő, infrastruktúra kiépítése tette élhetőbbé, vonzóbbá a várost.
Ma már nagy szerepet játszik a város életében a turizmus, számos látnivaló és kikapcsolódási lehetőség várja a turistákat.
Gyalogos és kerékpáros túrák, lovastúrák, horgászat, szabadtéri színház és színes programok, rendezvények, fesztiválok segítik a vendégek gondtalan szórakozását, pihenését.
A város sok hírességgel büszkélkedhet, akik valamilyen okból kötődnek Várpalotához:
Thury György várkapitány, Szemenyei János színész, Zichy Béla gróf, Szelestey László festő, Nyilasi Tibor labdarúgó, Pállik Béla festő, operaénekes, Bakács Tibor Settenkedő újságíró, kritikus, Berta József vértanú, Darázs Mihály cigányprímás, Bernstein Béla rabbi, Ferenczy Noémi gobelinművész, Karácson Tamás rapper, Kerényi Jenő szobrász és még sokan mások.
A város legfőbb nevezetességei:
Várpalotai vár
Zichy-kastély
Evangélikus templom
Református templom
Fodor Sára Tájház
Szent Donát-kápolna
Jó Szerencsét Művelődési Központ
Homokbánya
Zichy-kápolna
Nagy Gyula Galéria
Római Katolikus templom