Veszprém, Veszprém megye

Veszprém – az ezeréves város, a királynék városa

A város elnevezése a bezprem szóból ered. Történelme csaknem hétezer éves múltra tekint vissza. A Veszprém-fennsík és Balaton felvidék területén helyezkedik el, megyei jogú város.

Története:

Már az őskorban lakott terület volt, ezt bizonyítják az előkerült paleolitikus leletek. A neolit korból földművesek által használt eszközök maradványai kerültek elő. A bronzkor középső szakaszából temetkezési leletek kerültek elő. A térséget ekkor mészbetétes edények népének is nevezték. Az i. e. I. században a rómaiak nem telepedtek meg e területen, bár Gyulafirátóton egy római villát építettek, Balácán pedig villagazdaságot. A Kárpát-medencét később elfoglaló longobárdok és avarok temetkezési leleteit is feltárták, késői avar temetőkre bukkantak.

Veszprém vára egyike Magyarország legkorábbi várainak, bizonyítékok utalnak arra, hogy már Géza fejedelem idején is létezett. Évszázadokon keresztül építették át, míg végül kővár lett belőle, ez valószínűleg a XVI. századra fejeződött be. A monda szerint Veszprém öt dombra épült, bár a kereskedelmi útvonalak inkább a völgyeken haladtak át. A vár és a középkori vár körüli falvak „szeg” elnevezéssel, az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

A városnak fontos szerepe volt a kereszténység bevezetésében. I. István itt győzte le Koppány seregeit. 1001-től püspöki székhely lett 81993-tól érseki székhely).Veszprém vármegye az egyik legkorábbi vármegyénk. Valószínűleg itt készült el az a miseruha is,a mely később a magyar királyok koronázási palástja lett. A tatárjárás során a veszprémi vár ellenállt a támadásoknak s bár tűzvész is pusztított, mégis mindig újjáépítették.

A török hódoltság idején a város nem volt képes nagyobb ellenállásra. A török először 1552-ben foglalta el a várost. Ali budai pasa felgyújtotta a várost és lőni kezdte a várat is, amelyet végül elfoglalt, de több száz katonát megölt. 1557-ben hatalmas tűzvény pusztított, 1593-ban ismét török ostrom alá került. a folyamatos csatározások tovább folytatódtak. Az 1600-as évek elején a város lakói elűzték Zichy Pált, hogy utat engedjenek Bethlen Gábor seregeinek, de 2 év múltán Zichy visszafoglalta azt, s bosszút áll a lakosságon. 1614-től a város jó része áttért a református hitre, lelkészi hivatalt építettek. 1683-banThököly Imre katonái vették kezükbe a város irányítását, de 3 hónap múlva a város ismét császári kézre került.

1701-ben Lipót császár elrendelte a végvárak elpusztítását s így a falak nagy részét felrobbantották. A több évi csatározás és pusztítás után megviselt város újjáépítése a Rákóczi-szabadságharc után kezdődött meg. A török pusztítást csak a Tűztorony és a Gizella-kápolna élte túl. Lassan a korábban lakatlan területekre is visszaköltöztek az emberek. Ekkor jött létre a később Jeruzsálemhegy, Dózsaváros és Cserhátnak elkeresztelt városrész. Az 1700-as évek közepén a Séd-partján és az Óváros téren épült barokkos épületek hűen tükrözik Veszprém polgáriasodását.

Eszterházy Imre püspök 1723-ban tovább szűkítette a város polgárainak jogait, a borkimérés jogát 6-ról 4 hónapra csökkentette, majd 1725-ben rögzítette a nemesség jogait. a város nem nézte jó szemmel a megszorításokat, s ezért 1746-ban kérvényezték szabad királyi várossá nyilvánításukat. Ezt V. Ferdinánd király 1836-ban végleg elutasította. 1870-ben a város végül rendezett tanácsú várossá vált.

A XIX. században lassú felvirágzás kezdődött. A napóleoni háborúk idején megindult a kézműves- és malom ipar fejlődése is. A heti vásárokat a Búzapiac téren rendezték meg, a város egyre inkább benépesült. A Tűztorony copf stílust kapott, mellette megépült a tűzoltóság épülete is. a gazdaság fejlődésével egyetemben felélénkült a kulturális élet is. Olvasókörök alakultak, kaszinók nyíltak és szociális intézményeket nyitottak meg, mint például a Veszprémi Takarékpénztárat is. Az 1848-as szabadságharcban Veszprém a 6. honvéd zászlóaljjal vett részt.

Az első vasútvonalak elkerülték a várost, ami súlyosan érintette a gazdaságot. csak 1872-ben épült meg a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vasútvonal. 1909-ben újabb szárnyvonalakat indítottak el a Balaton irányába. A céhesipar nem fejlődött, a lakosság száma sem nőtt. Az infrastruktúra viszont fejlődésnek indult, vízhálózatot építettek ki, majd 1908-ban az elektromos hálózatot is.

A gazdaság fellendülése csak az 1930-as évek után indult meg. Veszprém megyei város lett, majd megépült a Szent István völgyhíd. A várost, az itt működő hadiüzemek miatt, sok bombatámadás érte a II. Világháború alatt. Az iparosodás folytatódott az ’50-es évek után is, vegyipari egyetemet és kutatóintézetet alapítottak. Lakótelepeket építettek, majd a városi forgalmat egy külső körgyűrűre terelték át.

Megyei jogú városként 1990 óta jegyzik. Veszprém egyetem város.

Látnivalók:

A városnak igen sokszínű kulturális és sport élete van. A város híres kézilabdacsapata az MKB Veszprém.

Veszprém Zoo: a gyűjteményben megtalálható antilopok, majmok, oroszlánok, medvék s sok más egzotikus állat is, sőt 2005 óta madármenhelyként is üzemel az állatkert.

Érseki palota: a vár legjelentősebb épülete ez a barokk palota. Fellner Jakab tervei alapján készült 1765-76. között. A Képteremben festménykiállítás tekinthető meg, nagyon értékes porcelán- és bútorgyűjtemény látható, valamint a könyvtár és levéltár is.

Gizella-kápolna: gótikus kápolna, Veszprém talán legrégebbi épülete. 1938-ban restaurálták a török rombolás után. Bizánci stílusú freskókés apostolképek díszítik.

Várkapu: más néven a Hősök kapuja, az I. Világháborúban elesett katonáknak állít emléket. 1936-ban készült, Pázmándy István tervei alapján.

Európa-szoborpark: állandó szabadtéri kiállítás, amely 8 ország művészeinek munkáit mutatja be.

Szent Mihály Székesegyház: a veszprémi érsekség főszékesegyháza. a neoromán stílusú épület 2 tornya a városból szinte bárhonnan látható.

Egyéb látnivalók még: Tűztorony, Várkút, Gizella királyné és István király szobra a várhegy északi fokán, szerelem sziget, Petőfi Színház, Gulya-domb, stb.

Fesztiválok: Veszprémi Nyári Fesztivál, Gizella-Napok, Veszprémi Játékok, Utcazene Fesztivál.