Zalakaros, Zala megye

Zalakaros

Zala megye területén található üdülőváros, híres fürdőjéről. Népessége kb. 1800 fő. Magyarország egyik legkisebb városa.

Története:

Írások először 1254-es említik először. A Karos név valószínűleg szláv eredetű. Karos 1254-ben a zalai vár földje volt, királyi birtok volt s a Zalavárban székelő ispán fennhatósága alatt állt. IV. Béla és felesége, Mária a tatárjárás után hospeseket telepített Karosra és Komárba s a király 1263-ban kiváltságlevelet is adott nekik.

1276-ban IV. (Kun) László király kárpótlásul adta a veszprémi egyháznak Karos falut, vásártartásra valamint vámszedési kiváltsáokat is juttatott neki. 1355-ben Karost, Komárt és Galambokot ismét a király irányítja. I. Nagy Lajos 1355-ben az óbudai káptalannak adományozta Karost, Komárral, Galambokkal és Szentpéterrel együtt. Karos egyházi birtok lett.

Karos templomát 1430-ban említik először, mint Szent László tiszteletére emelt egyházi épületet. A XV. században a vidék a belháborúk egyik központja lett:a Marcaliak Komáron erődítményt építettek, megszilárdítva fennhatóságukat. A XV. században fellendülő gazdaság Karos térségében is pozitív változásokat hozott. A virágzásnak a török hódoltság vetett véget,a térségét érintő első török támadás II. Szulejmán 1532-es hadjárata volt.

1536-ban itt 26 portát írtak össze a nyilvántartásba. Az 1544-es jegyzék szerint Karoson több, a török elől menekülő lakó telepedett meg. A XVI. század közepén a falu mezővárosi jogot kapott, amely vásártartási és szolgáltatási jogokat biztosított  neki. Karos 1566-tól, Szigetvár elestétől 1664-ig a kiskomári vár védelmét élvezte. Kettős adózás terhe sújtotta őket: egyrészt fizettek a végvári katonaságnak, másrészt a töröknek is. 1580-ra Karos szinte teljesen elnéptelenedett. 1651-ben a kanizsai törökök ismét megtámadták a kiskomári végházat, a várost felégették.

Ebben az időszakban volt a reformáció magyarországi térhódítása: a nyugat-dunántúlon Komár lett a protestantizmus központja, ennek következtében a karosiak is áttértek erre a hitre.

1664-ben Zrínyi Miklós megindul Kanizsa ostromára, amely júniusban megszakad és visszavonul a bécsi udvar. A török seregek stratégiai védelmi okokból bevették és felrobbantották Új-Zrínyivárt és Kiskomárom várát. A harcokban a környező várak török kézre kerültek. 1686-ban megkezdődött az ország török uralom alóli felszabadítása. Kanizsa 1690-ben nyitotta meg kapuit szabad elvonulás fejében a magyar csapatok előtt. A kanizsai blokád alatt a falu szinte teljesen elpusztult, kiégett. Ezután lassú betelepülés kezdődik.  A falu lakói jórészt katolikus vallásúak. 1794-ben újabb tűzvész pusztított a faluban.

Zalakaros környékén a XVIII. századtól indult el a szőlőművelés és a bortermelés. Létrejött a hegyközség szabályozta a gazdálkodást, ügyelve a vagyonbiztonságra. 1785 és 1900 között a falu népessége majdnem a duplájára növekedett.

1908-ban felvette a település a Zala előtagot.

A második világháború után Zalakaroson is pezseg a politikai élet: pártok alakulnak s szavazó biztosokat jelölnek  ki. Megtörténik Zalakaroson is a földosztás. A tanácsrendszer kiépítésével Zalakaros önálló tanácsú község lesz. Látványos fejlődés indul meg. 1962-ben  96 fokos, ásványi anyagokkal dúsított termálvizet találtak. A 2307 méterről feltörő víz megváltoztatta a stagnáló zalai apró város életét. A gyógyfürdő építése 1964-ben kezdődött s hamarosan meg is nyílt. Látogatók ezreit vonzza, eddig közel 23 millióan látogattak el ide.

A fürdőt fokozatosan fejlesztették. 1968-ban sportmedencét építettek, 1975-ben fedett fürdőt, 1991-ben vizes blokkot, 1994-ben gyógy-centrumot, 2001-ben gyógykertet adtak át, 1998-ban megépült az élményfürdő, majd 2002-ben és 2005-ben tovább bővítettek. A településen rengeteg szálloda épült s fellendült a kis település turisztikai élete. Megindult a falu fejlődése is, az infrastruktúra beépülése is nagy szerepet kapott a falu életében.  2002-ben elnyerte Magyarország legvirágosabb városa címet.

Látnivalók:

Dísz tér: A tér Zalakaros egyik leglátványosabb tere. It áll a zenepavilon. A teret díszíti Kisfaludy Strobl Zsigmond Vízbe lépő nő című szobra is.

Új templom: a templom 2006-ban épült. A templomban orgona is van, rendszeresen tartanak orgonakoncerteket.

Arborétum – parkok: a város virágos parkjai, az  Arborétum, az EU-park és társaik szebbnél szebb szobrokat, köztéri alkotásokat rejtenek.

Kilátó – parkerdő: Az erdő a város tüdeje. Itt található a fából épült kilátó, ahonnan szép panoráma nyílik a városra, a Kis-Balatonra.

Szent Anna kápolna – ófalu: Zalakaros régi temploma. Az Ófalu régi parasztházai, a kőkeresztek, kerítések igazi zalai falusi képet nyújtanak.

Szőlőhegy pincesor: a klíma igen kedvező szőlőtermesztésre. Van egy speciálisan karosi borfajta, a Tónai.

A fürdő: már 45  éve élmény a családnak.  1965-től építik folyamatosan s a fejlesztések a mai napig is tartanak. Található itt strandfürdő és fedett fürdő,  külső-belső élményfürdővel, gyógycentrum, wellness, medical wellness és alakformáló szolgáltatással, hullámmedence, gyermekmedencék, amely kiváló pihenést nyújt a család minden tagjának.

A gyógyvize egész Európában egyedülálló.