Zalaszentgrót
Zalaszentgrót Zala megyében, a Zalai-dombságban, festői környezetben fekszik.
Megközelíthető közúton több irányból gépkocsival és távolsági busszal, valamint a Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót vasútvonalon.
A település korán lakott volt, az ásatások során kelta település nyomaira és a rómaiak jelenlétére utaló nyomokra bukkantak.
A honfoglalás idején Bulcsú törzse telepedett le itt. Kezdetben nomád életmódot folytattak és csak a 11.-12. század táján telepedtek le véglegesen.
A katonai és kereskedelmi szempontból jelentős utakat birtokba vették, a Balaton mocsárvilága valahol itt érhetett véget.
Nevének első említése a 11. századból való, erről írásos emlék azonban nem maradt fenn.
Nevét a feltételezések szerint Szent Gellért püspökről kapta, akinek szentté avatására 1083-ban került sor.
A település létezéséről a 13. század közepéről kerültek elő írásos emlékek.
A feltételezések szerint Giróth Gellérttel, Geród pedig Gerarddal azonos, ennek rövidített formája a Grót, így lehetett Szent Gellértből Szent Grót.
A történelem során több birtokosa is volt.
Nevének első írásos említése a 15. századból származik, ekkor adományozta a Hagymásy családnak II. Ulászló király Szent Gótot.
Hagymásy Miklós azonban behódolt Miksa császárnak, ezért II. Ulászló elvette tőle a várat és a Bánffy családnak adta. A Bánffyak azonban nem rendelkeztek kellő haderővel, nem tudták érvényesíteni a királyi akaratot, ezért továbbra is a Hagymásy család birtoka maradt.
A török időkben több támadást is sikerült visszaverni, Kanizsa eleste után pedig végvárrá alakult. A Rákóczi-szabadságharcban a vár fontos szerepet töltött be, később azonban a császári csapatok bevették és lerombolták.
A fellendülés a 18. században kezdődött el, amikor iparosok, kereskedők telepedtek le, utcák, hidak épültek, elkezdődött a mocsarak lecsapolása.
A 19. század első felében mezővárosi rangot kapott.
Lett postája, saját jegyzősége, távirdája, elkezdték a kórház építését is. A 19. század végére járási székhely lett.
A vasút megépítése fontos állomás volt a település életében, több irányban volt összeköttetése más településekkel. A század végén óvoda is épült és bevezetésre került a telefon is.
Az első és második világháború sok áldozatot követelt.
A második világháborút követően jelentős fellendülés vette kezdetét. Több települést is ide csatoltak.
1984-ben kapott városi rangot.
A rendszerváltást követően felbomlottak a szövetkezetek, a vállalatokból részvénytársaság vagy kft lett. Megszűnt a sajtgyár, a téglagyár, azonban az éticsiga feldolgozás, mint új elem megjelent Szentgróton és a csiga felkerült a hungarikumok listájára.
Ásványvízpalackozó létesült 2002-ben.
Az ujjáépült városban termálfürdő nyílt, még vonzóbbá téve a várost.
A fürdő bel és kültéri medencékkel, élményelemekkel, masszázsokkal, magas színvonalú ellátással várja vendégeit, ahol minden korosztály megtalálja a maga szórakozását.
A környék kiváló kirándulási lehetőségeket kínál. 30 km-re érhető el Keszthely és a Balaton, 31 km Zalaegerszeg, 20 km Sümeg, 38 km Tapolca, de kényelmesen elérhető az 58 km-re lévő Szombathely is, ahol további élmények várják a turistákat.
A településhez sok híresség köthető, többek között Deák Ferenc „a haza bölcse”, Tóth Tímea válogatott kézilabdás, Batthyány Vilmos nyitrai püspök, Györke Sándor diplomata, Herczeg Miklós válogatott labdarúgó, Hamburger Jenő kommunista politikus, Nemeskéri Kis Pál római katolikus pap, az MTA tagja.
Látnivalók
Batthyány-kastély
Kőhíd
Történelmi Emlékmű
Romtorony
Kiskastély
Szent Imre-templom
Szent Gróth Termálfürdő és Szabadidőközpont
