Zebegény
Zebegény Pest megyében, a Duna bal partján, gyönyörű környezetben, a Dunakanyarban helyezkedik el.
Megközelíthető vonattal, valamint a 12-es főútról távolsági busszal és autóval.
Nyáron hajóval is elérhető.
Nevének eredetéről a 13. századból vannak hiteles források. Kezdetben Zebeguen alakban fordult elő hivatalos okiratban.
Hiteles adatok utalnak arra, hogy a 13. században a Malom-patak völgyében bencés zárda állt.
A 14. századi feljegyzések alapján az apátság kegyura Papy Miklós fia, Lőrinc volt.
A család kihalását követően Zsigmond király a kegyúri jogot a Trentul testvéreknek adományozta. A 15. század végén a bencés monostor üresen állt.
Zebegény és környéke a 17. század végén lélegezhetett fel a török uralom alól.
A térség Ernst Rüdiger von Starhenberg császári hadvezér tulajdonába került, a család kihalása után újból korona-uradalom lett és a visegrádi uradalomhoz tartozott.
Lakossága vegyes összetételű volt, szlávok, magyarok, németek lakták.
A 19. század közepén kezdték el a Budapest-Pozsony vasútvonal építését, a Vác-Párkánynána közötti szakaszon 1851-ben megindult a forgalom.
Zebegényre is jelentős hatással volt, megépült a zebegényi völgyhíd, ami páratlan műemlék az országban.
Zebegénynek vasútállomása is épült, ezzel bekapcsolódott a vasúti forgalomba, könnyebben elérhetővé vált és nagyban megnőtt a település jelentősége. Állomása turisztikai látványosság.
Zebegény a 19. század végén majdnem megsemmisült. Óriási felhőszakadás következtében a víz a községre zúdult és rengeteg házat elsodort.
Az erdélyi templomok mintájára – Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján épült meg a 20. század elején a Római katolikus templom.
A település a 20. században egyre ismertebbé vált. Ekkor épültek az első nyaralók, villák.
Kedvező elhelyezkedése, páratlan természeti adottságai, tiszta levegője ideális nyaralási feltételeket biztosított és biztosít ma is.
A település mai arculata 1910-1926 között alakult ki.
A táj szépsége sok művészt megihletett.
Voltak akik a hosszú nyarakat itt töltötték és mindvégig az alkotásnak szentelték idejüket.
A művészek kedvelt központja lett, ezáltal Zebegény bevonult a művészettöténelembe.
A település a 20. század első felében világszínvonalú események színhelye volt.
A település nevéhez fűződik az Országzászló állítása is. Ma már ez is turistalátványosság.
A második világháború hatása a településen sem múlt el nyomtalanul.
A háború után államosított villákból üdülőket alakítottak ki, megkezdődött az iskola építése. Emlékmúzeumot, klubkönyvtárat hoztak létre.
A 70-es évekre már kiterjedt üdülőövezetté vált.
A rendszerváltás óta önálló önkormányzattal rendelkezik.
A Mészkő Bányászati Feldolgozó sok embernek ad munkát, de sokan ingáznak Budapestre, Vácra, Szobra.
Mára kedvelt turistacélpont. Kényelmes szálláshelyekkel, barátságos vendéglátóhelyekkel és számos kikapcsolódási lehetőséggel áll a vendégek rendelkezésére.
A környék sok túraútvonallal várja a túrázókat.
Szob 4 km-re, Vác 26 km-re, Esztergom 31 km-re érhető el.
Sok híres ember született, élt, alkotott itt, nehéz lenne felsorolni.
Köztük pl: Szőnyi István festő, Vass Elemér festő, Kórusz József festő, Berényi Róbert festő, Bőzsöny Ferenc rádiós, Glatz Ferenc a MTA volt elnöke, Maróti Géza építész, Farkas Vince hajózási múzeumalapító, Bogányi Gergely zongoraművész.
Zebegény sok látnivalóval büszkélkedik.
Római katolikus templom
Szőnyi István Emlékmúzeum
Kálvária-kápolna
Sziklaszentély a Kálváriahegy lábánál
Maróti villa
Dőry-kastély
Hajózástörténeti gyűjtemény
Országzászló
„Napraforgó-házak”
A Dunakanyar szépsége
A Börzsöny hegység
Öreg malom
