Harkány

A Villányi-hegység lábánál található, nevezetes fürdőváros. Népessége kb. 4000 fő.

Története:

Írásos emlékeink először 1323-ban említették, Harkan néven. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert Pál fia György temesvári alvárnagynak adott.

1397-ben a Byka nemzetség birtokában volt. A központ Terehegy volt. Byka Janás volt a Zsigmond királyt támogató 112 nemes egyike. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A család Szigetvár elestével halt ki.

Harkány a török megszállás alatt is lakott volt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. A törökök kivonulása után a falu birtokosa a Batthány-család lett.

A Rákóczi szabadságharcban a harkányi parasztok közül jó néhányan harcoltak a kurucok oldalán.

Az első magyarországi népszámlálást 1787-ben tartották. A református gyülekezet ez idő tájt kezdte el építeni a templomot.

1814-ben a Batthyány család, mocsarak lecsapolásába kezdett. 1823-ban a lecsapoláskor, Pogány János jobbágy, a mocsárból feltörő meleg vízben áztatta fájós lábát, s attól meggyógyult. Gyógyulásának híre ment a vidéken, s az uradalom is felismerte a víz gyógyító hatását. 1824-ben kezdődött a fürdő kiépítése, az akkori Büdösrét, Büdöstó helyén.

1846-ban írásos anyag is foglalkozott a harkányi gyógyvízzel. 1860-ban a Batthány család visszakapta Harkányfürdőt.

1848-ban kb, 2000 fős felkelők álltak a szabadságharcosok mellé, s Munkátsy Dániel vezetésével harcba indultak, bár silány felszereltségük miatt vereséget szenvedtek Túronynál.

1866-ban Zsigmondy Vilmos artézi kútja lett az ország első hévízkútja. Az 1970-es években izotópvizsgálattal bizonyították a kén hatását, mely COS 150-szer gyorsabban jut be a szervezetbe, mint más kénvegyületek. A víz pikkelysömörre is kiválóan hat.

A XIX. század végén Harkány „nagyiparát” a kőfejtés, mészégetés jelentette, de kovács, asztalos, szabó, borbély, hentes és más egyéb szakmák is teret kaptak a város életében.

A II. Világháború csak az 1944-es évben ért el Harkányba, ekkor kisebb csapatok lelőttek egy szovjet harcigépet. ’44. novemberében a szovjet csapatok elfoglalták Siklóst, ahol addig német megszállók voltak s a front gyorsan végigvonult a vidéken. Az 1945-öt követő években az egyéni gazdálkodás visszaszorult. Az 1956-os forradalom enyhébben érintette a várost.

1977-ben Harkányhoz hozzácsatolták a 2 km-re fekvő Terebegy községet. A város 1999-ben kapta meg városi rangját.

Látnivalók/nevezetességek:

Harkányi Gyógyfürdő:kiemelt  minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vízzel. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény gyógyvize a reumatikus, ízületi gyulladások és operációk  utáni mozgásproblémák, valamint bőrbetegségek gyógyítására szolgál.

Református templom, mely késő barokk stílusban épült

Izraelita temető: zsidó közösség tagjainak sírjai találhatók itt.

Egyéb látnivalók: Szent István szobor, Milleniumi Országalma