Zalaegerszeg
Zala megye székhelye, megyei jogú város. Magyarország egyik legvirágosabb városa. A Zala folyó két partján terül el a göcseji tájegységben.
Története:
A terület adottságából adódóan halakban, vadakban gazdag vidék volt. Már az i.e. VII. században is lakott volt. A rézkorban már elszórtan felbukkantak települések. A kelta törzsek itt is megvetették lábukat. Az első írásos emlékek 1247-ben említik a várost, Egurscug néven, 1293-ban pedig már mint Egerszeg. IV. Béla király 1266-ban a veszprémi káptalannak adta a területet, így lett Egerszeg egyházi birtok. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a vagyon nem mindig jutott el hozzá, s ezáltal a környéken élő nagyurak gazdagodtak meg. A XIV. századra Egerszeg lett a környék legnagyobb települése. Kőtemploma az 1300-as években épült.
Luxemburgi Zsigmond a kanizsaiaknak adományozta, akik azonban elcserélték Szepetnekre, így Egerszeg 1848-ig egyházi birtok maradt. 1421-ben kapott mezővárosi jogokat a város, s gyorsan megindult a lakosság számának gyarapodása. A XVI. században a megyegyűlések zöme itt zajlott.
1568-ban, a török uralom alatt, kezdték el építeni a város körüli várat, amelyet elsősorban mocsarak védtek, s így próbálták útját állni a török haderők előretörésének. Kanizsa 1600-ban elesett, ekkor nőtt meg Egerszeg szerepe. Innen szervezték a zalai végvárak irányítását. A vár azonban 1616-ban rövid időre török kézre került. A török hódoltság mellett sok más teher is hárult az itt élőkre: pestisjárvány, a törökök és a végvári katonák is súlyos adókat róttak a város lakosaira. A XVIII. században kapott megyeszékhelyi rangot. Ennek megítélésében szerepet kaptak a történelmi hagyományok, mivel itt tartották korábban a megyegyűléseket, valamint a török időkben fontos központja volt a vidéknek. Több nemesi család is élt itt, 1730-32 között pedig megépült a megyeháza is.
A XVIII. század végén épült néhány fontosabb épület, úgy mint a kaszárnya, a barokkos megyeháza, a templom, polgári házak, patika stb.
1826. júliusában hatalmas tűzvész pusztított s a jellemzően szalmatetős házak azonnal leégtek. Ekkor kezdtek el Póka Antal tervei alapján kőházakat építeni. A XIX. század elejéig itt nem sok iparos és kereskedő élt, hiszen a földesúr regáléjoga ezt nem engedte. 1836-ra már zsidók, izraeliták is beköltöztek a városba, de ezek sem tudták fellendíteni a gazdaságot. Így a város – habár megyeszékhely volt – nem lett a vidék gazdasági és kulturális központja. Az Egerszegiek így Kanizsára vagy Keszthelyre tudtak eljutni - magas költségek árán - tanulni.
1870-ben Zalaegerszeg nagyközséggé alakult, ami presztízsveszteséget jelentett számára. 1885-ben azonban belügyminisztériumi lobbi árán megalakult Zalaegerszeg Rendezett Tanácsú Város. A vasútvonal megépítésével kezdett fellendülni a gazdaság. Megépült a gimnázium, az óvoda, a szálló, a városháza, valamint a pénzügyi palota és a téglagyár is.
Az 1920-as években ismét kisebb fejlődés indult meg, ekkor épült meg a postapalota, vasútállomás, tűzoltóság, rendőrség épülete és a zsinagóga. A II. Világháború nem okozott súlyos károkat, bár sok zsidót exportáltak Auschwitz-ba. 1945-ben szabadította fel a várost a Vörös Hadsereg. Az 1950-es években indult meg igazán a virágzás. Könnyűipari beruházásnak köszönhetően megépült a ruhagyár, majd később a vajgyár is. A beruházások sok munkaerőt igényeltek, ezért a környékbeli falvakból is jártak át dolgozni Zalaegerszegre. Infrastruktúrás beruházások nem voltak, s a téglagyár sem oldotta meg a polgári lakosság lakásgondjait, hiszen csak a nagyberuházások érdekeit szolgálta. Az 1956-os forradalomban a város aktívan részt vett. Az MDP képviselői elmenekültek Körmendre, s egészen november 4-ig a várost a Forradalmi Tanács vezette.
Zalaegerszeghez több kisebb települést csatoltak hozzá, Olát, Andráshidát, Bazitát, Ebergényt és Ságodot. Az 1990-es évek végétől jelentős és dinamikus fejlődés kezdődött a város életében. A város életében jelentős szerepet képvisel a sport.
Látnivalók:
Göcseji Múzeum: Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjteményével
Csipkeházak: ezek lakóházak, melyeket Vadász György tervezett.
TV torony: 100 méter magas antennával, 1975-ben épült.
Göcseji Skanzen és Finnugor Néprajzi Park
Magyar Olajipari Múzeum: Zala megye, mint az első olajkitermelő terület bemutatásával foglalkozik.
Kézművesek Háza és a fazekas Ház
Aquacity: újonnan épített Európai hírű Élményfürdő
Természeti látnivalók: Azaleás-völgy, Gébárti-tó, Csácsi Arborétum.
Híres egerszegiek: Degré Alajos, Deák Ferenc, Mindszenty József, Portisch Lajos, Wlassics Gyula