Bábolna

Bábolna Komárom-Esztergom megyében fekszik.

Megközelíthető az M1-es autópályán gépkocsival és távolsági busszal, valamint vonattal a Székesfehérvár-Komárom vasútvonalon.

Bábolna ősidők óta lakott terület volt, mivel a természeti környezet ideális volt a letelepedéshez.

A régészeti feltárások során kőeszközök, bronzkori, római és népvándorlási leletek is előkerültek.

Nevét egy szóból eredeztetik, de több alakban is leírták, pl. Babuna ill. Bábóna alakokban.

A 13. században merült fel először hivatalos iratokban Babuna alakban, ebben az időben a Babunai család tulajdona.

A 14. század ’20-as éveinek végén elkészült Bábolna temploma Szent György tiszteletére. Sajnos a 16. században elpusztult, de a 18. században ujjáépítették. A templom meghozta a település számára az áttörést, a környék szellemi központja lett.

A török megszállás idején elnéptelenedett.

A történelem során több tulajdonosa is volt. Többek között Szerdahelyi Imrefi Mihály, Biay János, Sárközy Gáspár és János, Siesy János, Valticher Márk, Szapáry András, Csajághy Gergely és Konkoly Borbála, majd a 17. század végén a Szapáry család.

Fontos útvonal volt a Budáról Bécsbe vezető nagy állathajtó út, a „Mészárosok útja”. A külkereskedelmi állatforgalom jelentős részét ezen az úton hajtották külföldre.

A 18. században II. József császár erősen szorgalmazta az országban lótenyésztő központok létesítését. Ezzel Csenkovics József lovassági kapitányt bízta meg.

A 18. század végén Csenkovics megvásárolta Bábolnát Szapáry Józseftől és ettől kezdve a település élete összefonódik a ménessel. A lótenyésztés a 19. század elején indult meg és egy idő múlva nemzeti üggyé vált, majd a „Lótenyésztés Mekkája”-ként említik a kisbérivel együtt.

A 20. század elején már több, mint ezer lakója van. Volt távirdája, postája, és a ’20-as évek végére telefonállomás is volt a településen.

A második világháborút követően megalapítják a Bábolnai Állami Gazdaságot.

Önálló község lett, az Állami Gazdaság vonzza a környező településekről a munkaerőt.

Nagyszabású építkezés vette kezdetét, megépült a Kisfaludi lakótelep, az itt élők támogatásokat kaptak saját lakás építéséhez. Ezzel Bábolna lakossága megduplázódott.

A település töretlen fejlődését jól mutatja, hogy hamarosan nagyközség lett. Megépült a Kamaraszínház, átadták az orvosi rendelőt, és csaknem 50 új lakást.

Bábolna teljesen önálló lett. Az egykori tiszti kaszinó felújításra került, épületében étterem, kávéház, különtermek, múzeum került kialakításra.

A nagyarányú fejlődésnek köszönhetően Bábolna 2003-ban városi rangra emelkedett.

Bábolna nagyon szép természeti környezetben fekszik, tökéletes kikapcsolódási, pihenési helyszín. A környék kiváló kirándulási lehetőségeket kínál.

Közel van Győr, Komárom, Tata, Tatabánya, Pannonhalma, Zirc, de kényelmesen elérhető Pápa és Esztergom is, ahol további különleges élmények várnak a látogatókra.

A városhoz több híresség köthető:

Burgert Róbert a Bábolnai Á.G. igazgatója, Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnok, Fadlallah el Hedad Mihály ménesparancsnok.

Látnivalók

Lovasmúzeum

Római katolikus templom

Kocsimúzeum

Nepomuki Szent János szobor

Református kápolna

Lovarda

Kastély

Lovaspálya

„Hősi kapu” a ménesudvarban