Komárom

Komárom a Duna jobb partján, Komárom-Esztergom megyében elhelyezkedő gyönyörű település.

Itt futnak össze a Bakony, Vértes, Gerecse hegység útjai.

Megközelíthető az M1-es autópályán és az 1-es számú főúton, valamint vonattal és autóbusszal.

A település neve eredetileg Új-Szőny volt, mely a Duna bal partján lévő Komárommal 1896-ban egyesült. Másik részével, Szőnnyel 1977-ben egyesült.

A Duna nagy szerepet játszott a település életében.

A mai Csillagerőd területén volt annak idején Rév Komárom, melyben a rév körüli teendőket látták el az itt lakók. Biztosították a Dunán a komáromi várba történő biztonságos eljutást.

A történelem viharai jelentősen megtépázták a települést.

A török hódoltság ideje  alatt  teljesen elpusztult. 

1589-ig észak és dél között csak hajóval lehetett közlekedni.

Ebben az évben Pálffy Miklós várkapitány hajóhidat építtetett a vár és a mai Csillagerőd előde között.

Trianon után a Duna bal parti része ( észak-komáromi rész ) Komárno a Csehszlovák Köztársaságé lett, a déli rész pedig Komárom-Újváros néven Csonka Komárom vármegye székhelye volt.

1928-tól megindult a városfejlesztés. Villany, vízellátás, vágóhíd épült.

Új középületek - polgármesteri hivatal, Pénzügyi Igazgatóság, rendőrség, járásbíróság, zsidó imaház, népkönyvtár, filmszinház, strandfürdő, polgári iskola, református templom, baptista, evangélikus imaházak – épültek.

1938-ban a bécsi döntés alapján a két Komárom újra egy város és megyeszékhely lett.

A II. világháború után az északi rész újra Csehszlovákiához került.

A déli részen megindult az ujjáépítés. Többemeletes lakóházak, lakótelepek épültek, üzletekkel, sport és kulturális létesítményekkel bővült.

Egyre kedveltebb turistacélponttá vált. Számos kikapcsolódási lehetőség, rendezvények, Magyar Lovas Színház, gyógyfürdő biztosítják a gondtalan pihenést.

Ennek következtében hotelek, szállodák, panziók, vendéglátó egységek épültek, javult az infrastruktúra és a település szépült.

Komárom városrészei Szőny, Újtelep és Koppánymonostor, melynek nagy része üdülőterület.

Híres komáromiak: V. László király, Alapy Gyula író, Jókai Mór író, Beliczai Gyula zeneszerző, Komáromi Kacz Endre festőművész, Berecz Gyula szobrászművész, Dukay Barnabás zeneszerző, Kézdi Árpád tudós, Simai Kristóf piarista tanár, író, szótárszerkesztő, az egyik első szakácskönyv szerzője, Farkas Lajos régész, író.

Látnivalók

Komáromi Csillagerőd

Monostori erőd

Hősök emlékműve

Az Új templom

Klapka György Múzeum

Komáromi Gyógyfürdő

Koppánymonostor

Gyürky-kastély