Debrecen, Hajdú-Bihar megye

Debrecen – Kálvinista Róma vagy Cívisváros

Hajdú-Bihar megye székhelye, népessége kb. 208.000 fő. Magyarország második legnagyobb városa, a Tiszántúl kereskedelmi, gazdasági, szellemi központja. A város napja: április 11-e. Homokos és löszös terület találkozásánál fekszik.

Története:

A Honfoglalás előtt gótok, vandálok, avarok, gepidák, szarmaták lakták e vidéket. Már a rómaiaknak is volt itt katonai telepük. Tősgyökeres magyar város, elsőként 1091-ben említik. 1218-ban nyert el városi jogokat II. András uralkodótól. Írott formában 1235-ben említik először a várost, Debrezun alakban. A tatárjárás után indult gyors fejlődésnek. Károly Róbert idején az ország egyik leggazdagabb városává nőtte ki magát. 1245-ben építették fel az akkori nagytemplomot. 1361-ben adományozott mezővárosi jogokat a városnak Nagy Lajos király. 1450 és 1507 között a Hunyadi-család birtoka volt. A XV. század elejétől kezdődően vásárokat tartottak a városban, majd a kereskedelem fontos színtere lett. A XVII. században erősödött meg a vidéken a marhakereskedelem.

Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő utak mentén feküdt. Enyingi Török Bálint védúr 1536-ban hozta be a városba a reformációt. 1552-re a katolikus egyház szinte teljesen megszűnt ennek következtében. A várost nem védte sem vár, sem védfal, de mégis sikerült minden támadást, megszállást túlélnie. Az emberek gondolkodása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a reformáció igen gyorsan elterjedt. A kálvini reformáció tanai is gyorsan teret nyertek, iskolákat építettek. Ekkor alakult ki a cívis mentalitás. A XVI. század közepén már szinte a város teljes lakossága protestáns volt. 1693-ban kapta meg a város I. Lipóttól a szabad királyi városi rangot. 1715-ben visszatért a katolikus egyház, majd felépült a Szent-Anna Székesegyház. Református kollégiumában költők és tudósok tanultak. A város továbbra is dinamikusan fejlődött. 1849-ben az ország fővárosa lett. Itt mondta ki Kossuth a Habsburg-ház trónfosztását, s itt szenvedett vereséget a magyar sereg a Habsburg-párti orosz erőktől augusztus 2-án.

1857-ben vezették be a vasútvonalakat a városba. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek. Az I. világháború után Magyarországtól elcsatolták a Partium területeit így Debrecen az ország szélére került. A válságból a turizmus jelentett kiutat. A Nagyerdő kiváló kikapcsolódást nyújtott, sportlétesítmények épültek, s a Hortobágyi Nemzeti Parkot is rengetegen látogatták s látogatják a mai napig is.

A II. Világháborúban a város súlyos veszteségeket szenvedett. Az 1944-es bombatámadások során sok épület elpusztult. A háború után megkezdődött az újjáépítés. Itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, s Debrecen másodízben is az ország fővárosa lett. Az államosítások során a város a területének felét elvesztette s a Hortobágy feletti rendelkezési jogot is. Lakótelepek épültek s egyre többen telepedtek le a városban.

Ma Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, s a mai napig is dinamikusan fejlődik.

Látnivalók:

A város mozgalmas kulturális életet él. A sportban is tevékenyen részt vesz, itt működik a DVSC (Loki) focicsapata, valamint híres kézilabda csapata is van.

Piac utca: Debrecen belvárosának főutcája, melyet nemrégiben újítottak fel.

Nagytemplom: az ország legnagyobb református temploma, a város jelképes épülete. Klasszicista stílusban épült 1805-24 között. A két torony között timpanonos főpárkány található. A toronyban található a Rákóczi-harang is. Kossuth széke a mai napig látható a templom belsejében.

Szent-Anna Székesegyháza: római katolikus székesegyház. Povolny Ferenc tervei alapján nyerte el végső formáját. Homlokzatán 3 szobor látható.

Nagyerdő: csodálatos kiránduló és pihenőhely, gyógyfürdővel, kis tóval, állatkerttel, vidámparkkal.

Déri Múzeum: neobarokk épület. Természettudományi, néprajzi és képzőművészeti kiállítások is láthatók. Legnagyobb gyűjteménye Munkácsi Mihály trilógiája, a Krisztus pilátus előtt, Golgota és az Ecce homo.

Arany Bika Szálló: az épület 1699 óta működik fogadóként. 1820-ban Steindl Imre tervei alapján alakították ki a szálloda egyemeletes formáját, majd 1915-ben építették át mai külsejére. Terveit Hajós Alfréd készítette el.

Egyéb látnivalók, nevezetességek: Virágkarnevál augusztus 20-án, Főnix Sportcsarnok, Aquaticum Fürdő, Csokonai Színház stb.

A XIX. században a sajtó hírességeket vonzott a körzetbe, többek között Ady Endrét, Krúdy Gyulát, Tóth Árpádot.

Debrecen Egyetem város, valamint világhírű a gyógyítás terén is, Klinikája modern felszerelésű. Könnyűipara: Dohányipar, tejipar, gyógyszeripar stb.

Debrecen szülöttei: Csokonai Vitéz Mihály, Fonyó Barbara, Gombos Edina, Gubás Gabi színésznő, Náray Tamás divattervező stb.