Hajdúböszörmény

A város Hajdú-Bihar megyében, Debrecen közelében helyezkedik el, „a hajdúk fővárosa”-ként is emlegetik.

Megközelíthető az M35-ös autópályán és a 35-ös főúton gépkocsival és távolsági busszal, valamint a Tiszalök-Debrecen vasútvonalon.

A település korán lakott terület volt, a nyírségi izmaeliták központja.

A múzeum a népvándorlás időszakából is őriz leleteket.

Nevét a hajdúkról valamint a böszörményekről kapta.

A tatárjárás során a falu elpusztult és csak a 12.-13. században népesült be újra, a debreceni uradalom része lett.

A 14. században vásártartási jogot kapott, Zsigmond pedig a 15. század első éveiben mezővárosi rangra emelte.

A városnak a történelem során több tulajdonosa is volt. Kezdetben Brankovics György, később a Hunyadiak, majd a Báthori család birtoka lett.

A török idők nagyon visszavetették a település fejlődését.

A város településszerkezete a 15. században alkult ki.

A hajdú előtagot a 15. században kapta, mely a pásztor-hajtó rétegre utal.

A pásztorkodás mellett a népesség nagyon értett a fegyverforgatáshoz is.

A marhakiviteli törvény a 15. században kilátástalan helyzetbe hozta az itt élő embereket, egszisztenciájuk veszélyben forgott, ezért csapatokba szerveződtek és pásztor-katonákká alakultak.

A 16. században a hajdú szó már nem a pásztorkodást, hanem elsősorban a katonaságot jelentette.

A településnek kiemelkedő szerepe volt a Bocskai szabadságharcban, ami meghatározta a vidék későbbi sorsát is.

Az álmosdi csatát követően Bocskai István nemesítést hajtott végre és a nemeseknek birtokokat adományozott.

A hajdúvárosok székhelye Hajdúböszörmény lett, ami egészen a Hajdú vármegye magalakulásáig állt fenn.

A hajdúk utódai jelentős szerepet vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is.

A település sokáig megőrizte agrár jellegét.

Az itt élők később rétegződtek, létrejött a jómódú hajdúgazdák, a törpebirtokosok, a földnélküliek, a kapitalista polgárság és az ipari munkások csoportja.

A két világháború sok emberáldozatot követelt és súlyos sebeket kapott a város is.

A háborúk után elindult a szövetkezetekbe tömörülés és megkezdődött az ipar telepítése, mely jelentősen átalakította a város társadalmi szerkezetét és arculatát is.

Hajdúböszörmény kedvező elhelyezkedése kapcsán kedvelt turistacélpont. Számos kikapcsolódási lehetőség és rengeteg látnivaló várja a látogatókat a városban és a környéken.

20 km-re érhető el Debrecen, 36 km Hajdúszoboszló, 42 km Nyíregyháza, de a 24 km-re fekvő Hortobágyi Nemzeti Park is fantasztikus lehetőségeket kínál.

A városhoz több híresség is köthető, többek között Botos Éva színésznő, Káplár Miklós festőművész, Marschalkó Lajos író, újságíró, Maghy Zoltán festőművész, O. Szabó István színész, Gulyás Pál költő, tanár, Friedrich Ádám kürtművész.

Látnivalók

Városháza

Hajdúsági Múzeum

Bocskai István Gimnázium

Református templom

Káplár-ház

Trianon emlékmű

Városi Fürdő

Bocskai szobor

Táncoló hajdúk szobor

Petőfi-ház

Zeleméri csonkatorony