Dombrád
Dombrád Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza mellett fekszik.
Megközelíthető a 4-es úton gépkocsival és távolsági busszal.
A város mai területén korán éltek emberek, ezt bizonyítja az itt feltárt őskori kőbalta és egy kukoricamorzsoló kézi malomkő is.
A település első írásos emléke a 11. század közepéről való, ekkor 11 család lakta.
Fontos dokumentum a 14. század elején Károly Róbert által kiállított oklevél is.
A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt, később a Kállay, majd a 14. század végén a Czudar család tulajdona lett.
A 15. század közepén a Várdaiak voltak a földbirtokosok.
Az itt élők a szarvasmarha tenyésztés mellett kiemelt figyelmet fordítottak a lótenyésztésre is.
Az 1800-as évek meghatározó eseménye a Tisza szabályozása volt.
A századfordulóra és az utána következő időszakra a fellendülés volt jellemző.
Ekkor alakult ki a mai város arculata is.
Megépült a Nyíregyháza-Dombrád közötti keskeny nyomtávú vasút, mely a 20. század első éveiben indult el.
A ’20-as években már két gőzmalom is működött, volt mozi, villanytelep, piac, posta, távírda, gyógyszerész is a faluban.
A szellemi élet fejlődését jelentősen előre mozdította az új iskola megépítése.
Ponton híd épült, mely összeköttetést biztosított Borsod-Abaúj-Zemplén megyével.
Dombrád a történelem során elsősorban református település volt és az is maradt. Itt van a Tiszántúl egyik legnagyobb temploma is.
Az első és a második világháború sok emberáldozatot követelt.
A háborút követően számos új intézménnyel gazdagodott, óvoda, újabb iskola, OTP, Áfész és Tüzéptelep kezdte meg működését.
Megépült a Művelődési Ház, szélesvásznú mozi, könyvtár, orvosi rendelő szolgálja a lakosságot.
Teljeskörűen kiépült az infrastruktúra, vezetékes gáz, víz, szennyvízhálózat, szilárd útburkolatok teszik kényelmesebbé az itt élők mindennapjait.
A település jövőjét főleg a falusi turizmus biztosítja, ehhez a Tisza nagyon sok lehetőséget kínál.
A város folymatosan részt vesz a „Virágos Magyarországért” mozgalomban és több külön díjat is elnyert már.
2000-ben városi rangot kapott.
Látnivalók
Nyírvidéki Kisvasút
Helytörténeti Kiállítás és Horváth József Alkotóház
Vasúti Múzeum
Magyarok Nagyasszonya templom
Református templom
