Dunakeszi

Dunakeszi Pest megyében, a Duna partján fekszik, a „Dunakanyar kapuja”.

Elérhető közúton, vasúton és vízi úton egyaránt.

Gyönyörű környék kiváló kikapcsolódási lehetőségekkel, közel a fővároshoz.

Kedvező adottságai miatt biztos megélhetésre számíthatnak az itt élő lakók.

A város neve először a 13. században szerepel hivatalos okiratban, IV. Béla adománylevelében, ahol Kezew-ként említik.

A város már az újkőkortól lakott volt, számos jel utal erre. Deszkalapok, kosárfonat, kivájt szilfatörzsekkel bélelt kutak jó állapotban maradtak fenn az utókor számára.

A rómaiak a 4. században kikötőt és átkelőt építettek.

Az első fontos műemlék a 13. századból származik, ez egy templom volt, melynek maradványai ma is láthatók.

A 17. században a Wattay család birtokolta, többször betelepítették, egy időben központi szerepet is töltött be.

A török uralom alóli felszabadításkor Wattay János irányította a települést.

Ebben az időben már Dunakeszi néven szerepelt. A 18. század második felében a gödöllői Grassalkovich uradalom része lett.

Az 1767-ben megszületett urbárium kedvező hatással volt a településre, mivel nem túl sok terhet rótt a lakosságra, élhető volt.

A lakosság elsősorban mezőgazdaságból élt, a vasút megépítése újabb lehetőségeket biztosított. A 19. század második felében postája, távirati állomása is volt és megépült a Fővárosi Vízmű és a Duna gátrendszere.

Az iparosodás a MÁV Főműhely építésével indult el. A konzervgyár elődje is az 1910-es években épült. Paradicsom, borsó, szilva, cseresznye savanyúság, birs és meggy feldolgozására került sor.

A városiasodás 1957 után kezdődött meg, jelentős ipari fejlődés indult. Ide települt a Mechanikai Laboratórium gyáregysége, hamarosan megépült a házgyár, víztorony, bővült a konzervgyár, hűtőház, tésztaüzem kezdte meg működését.

Ez természetesen magával hozta a nagyarányú lakásépítést, utak épültek, javult az infrastruktúra.

A település 1977-ben lett újra város.

Dunakeszin élénk a lovassport, a 19. század végére tehető, amikor gróf Széchenyi István megvásárolta Alagpusztát és a Szent Mihály templom kegyura lett. Ő volt a Magyar Lovar Egyesület első elnöke.

Az Alagi Lóversenypálya és Tréningközpont fontos szerepet játszik a telivérek kiképzésében, military versenyek rendezésére kerül sor.

Dunakeszin minden tavasszal megrendezére kerül az alagi lovas majális.

A város ma már számos iskolával, közintézménnyel büszkélkedhet.

Kulturális életében jelentős szerepet játszik a József Attila Kulturális Központ, a Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár.

A városban nagy hagyománya van a tömegsportnak, az iskolák jól felszereltek, tornacsarnokkal ellátottak.

A sportrepülés is fontos szerepet kapott a város életében, ehhez nagy segítséget nyújt az Opitz Nándor Sportrepülőklub.

Kedvező elhelyezkedéséből adódóan kedvelt turistacélponttá vált.

Számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít a közeli Duna, közel van Budapest, Szentendre, a Hungaroring, de jókat lehet kirándulni Esztergom, Visegrád irányába.

Dunakeszihez számos híresség köthető.

Látnivalók

Csörsz-árka

Duna-part

Kegyeleti Park

Városháza

Szent Mihály-templom

Jézus Szíve-templom

József Attila Művelődési Ház

Szent Imre templom

Alagi Lóversenypálya

Árpád emlékmű