Kistarcsa
Kistarcsa Pest megyében, a főváros közelében fekszik.
Megközelíthető az M0-s autóúton, a 3-as főúton gépkocsival és távolsági busszal, de elérhető HÉV-vel és a helyi autóbusz járatokkal is.
Kistarcsa korán lakott terület volt. Az ásatások során előkerült leletek arról tanuskodnak, hogy már az újkőkorban is éltek itt emberek.
Éltek itt kelták, alánok, vandálok, szarmaták és avarok is.
A honfoglalás idején alig lakták, így gond nélkül letelepedhettek őseink.
Valószínű, hogy a 10-11. században volt már itt település.
Nevét először a 14. század közepén említik hivatalos iratok, ekkor Tarcsa néven írták le.
A 15. század közepén a Tarchai család volt a földbirtokos.
A török időkben nem szenvedett el súlyos károkat, nem voltak áldozatok, de a 15. éves háború alatt teljesen elnéptelenedett.
A török megszállás és a Rákóczi-szabadságharc bukását követően a Habsburgoké lett, akik szétosztották a területet híveik között.
A betelepítés során számos német és szláv telepes érkezett ide.
Grassalkovich gfórnak köszönhetően sokan jöttek a Felvidékről, Trencsén és Nyitra vármegyéből.
Mivel sokkal többen voltak a betelepülők, mint a magyarok, így a falu szép lassan elszlávosodott.
Kistarcsa meghatározó volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, itt fejlődött fel Aulich Lajos serege.
A HÉV megépítése sokat számított, nagyot lendített a lakosság helyzetén.
Kezdetben csak Kerepesig közlekedett, később egészen Gödöllőig kiépült és villamosították.
A lakosság szép számban gyarapodott, mivel a Gép-és Vasútfelszerelési Gyár vonzó munkalehetőség volt.
A vasgyár a gazdasági válság idején tönkrement, részvényeit a Ganz Vagongyár megvette. A gyár lakótelepe a Belügyminisztériumhoz került. A ’30-as években internálótáborként működött.
A nehéz időket követően beindult a fejlődés. Újabb iskolák létesültek, szövetkezetek alakultak, a föld nélkül maradt vidéki családok a közeli főváros miatt telepedtek le Kistarcsán.
A 20. század második felében újabb iskolát, kórházat, gimnáziumot kapott a település.
Óvoda már régóta működött, mely folyamatosan bővült, egy időben volt bölcsődéje is.
A ’70-es években Kistarcsa és Kerepes egy ideig összevonásra került Kerepestarcsa néven, de 1994-től ismét önálló településként működnek.
A nagyarányú fejlődés következtében Kistarcsa 2005-ben kapott városi rangot.
Kedvező elhelyezkedése miatt kedvelt turistacélpont.
A környék nagyon jó kirándulási lehetőségeket kínál.
24 km Budapest, 12 km Gödöllő és Mogyoród, 30 km Szentendre, 40 km Vác, 50 km Visegrád, 60 km Esztergom. Ezeken a helyeken páratlan nevezetességek várják a turistákat.
Itt született Simándy József, az ország egyik leghíresebb tenorja, több híres operaelőadás is fűződik a nevéhez.
Látnivalók
Simándy József szobra
Flór Ferenc mellszobra
Székelykapu
Kopjafa
Emlékfal
Hősi emlékmű
Szent Imre herceg szobra
Bódi László sírja
Rózsafüzér Királynője templom
Református templom
