Gödöllő, Pest megye

Gödöllő

Gödöllő Pest megyében, Budapesttől 30 km-re fekszik.

Megközelíthető az M3-as autópályáról, a 3-as útról gépkocsival és autóbusszal, valamint vonattal.

Gödöllő hangulatos kisváros Budapest közelében.

A településről a legkorábbi írások a 14. századból származnak.

A településnek sok birtokosa volt. A Szadai család, a Pohárnok család, majd a család kihalását követően ismét koronabirtok lett. A 15. század elején Zsigmond király - feleségének -  Cillei Borbálának ajándékozta, aki eladta a Tamássyaknak, majd később a Rozgonyiak tulajdona lett.

A 15. század első felében már kisközséggé fejlődött.

A Mohácsi csata után a törökök elfoglalták, az itt élők száma jelentősen megcsappant, a birtokviszonyokról nincs információ. Következő ismert tulajdonos  Kürty Vámossy István, majd Hamway Ferenc, ezt követően pedig Bossányi Krisztina.

Gödöllő életében jelentős szerepe volt I. Grassalkovich Antalnak, aki Bossányi Krisztina halála után az örökösöktől megásárolta a birtokot. A 18. században az ország egyik legnagyobb főura volt. Üdvédként kezdte pályáját, ami folyamtosan felfelé ívelt és mint ügyvéd jelentős eredményeket ért el. Politikai befolyása és vagyona egyre nőtt. 1720-ban III. Károly jogügyi igazgatóvá nevezte ki. Bárói címet is kapott a királytól, majd Mária Terézia grófi rangra emelte.

A gróf nagy gondot fordított birtokaira. Uradalmaiban 33 templomot, a település központjában házsorokat épített és német iparosokat, kézműveseket telepített be, fogadót működtetett. Tevékenységének köszönhetően a 18. század második felében a település mezőváros lett vásártartási joggal.

A gróf második házasságából 6 gyermek született. Öt lány és egy fiú. Halála után felesége és fia lett az örököse.

Fia nem nagyon törődött az uradalommal. Öt pusztát betelepített, utakat javíttatott, befejezte a Kálvária építtetését, majd birtokait bérbe adta és Bécsbe költözött.

A porosz háború idején egy sereggel kiállt a császár mellett és II.Józseftől hercegi rangot kapott. Fényűző életmódja miatt halála után fia adósságokkal terhelve kapta meg az örökséget.

III. Grassalkovich Antal ifjú korát Bécsben és Pozsonyban töltötte és csak 32 évesen jött Gödöllőre. Ezt követően minden tavasszal és ősszel idelátogatott.

Költekező életmódot folytatott, de sok pénzt fordított nemes célokra is. Támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát, ő adományozta a telkeket, melyre a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház épült. A 19. század első felében fizetésképtelenné vált, a birtok zárgondnokság alá került. Utóda nem volt.

I. Grassalkovich Antal végrendelete alapján leányágon öröklődött tovább a birtok és gróf Viczay Mihály tulajdona lett ( III. Grassalkovich Antal legidősebb nővérének férje ).

Ebben az időben a kastély fontos politikai helyszín volt. A győztes Isaszegi csata után Kossuth Lajos tábornokaival a Gödöllői kastélyban szállt meg.

Miután az uradalom felszabadult a zárolás alól a gróf eladta Sina György bankárnak, aki fiával együtt keveset tartózkodott Gödöllőn, elsősorban befektetésnek tekintették, majd eladták egy belga banknak. Az állam 3 év múlva visszavásárolta, majd koronázási ajándékként I.Ferenc Józsefnek és feleségének ajándékozta. A királyi család tavasszal és összel itt tartózkodott. Jelentőségét növelte, hogy a tervezett vasútvonal nem az eredeti tervek alapján épült,  kizárólag a királyi család miatt érintette Gödöllőt. A 19. század második felében megépült a gázgyár, mely a kastély és a vasút világításához szükséges gázt állította elő.

A kastély sok munkalehetőséget is biztosított, megnőtt a kisiparosok és kereskedők száma és takarékpénztár is alakult. A királyi család jelenléte, a kedvező természeti adottságai és jó levegője együttesen népszerű nyaralóhellyé tették Gödöllőt.

A 20. század elején tovább fejlődött. A közlekedés fejlődésének egyik legfontosabb eleme a HÉV meghosszabbítása Gödöllőig.

Középiskola, gimnázium kezdte meg működését.

A 20-as évektől Horthy kormányzó pihenőhelye lett, a kastély továbbra is tartotta az elért szintet és a település fejlődése is folytatódott. 

Horthynak köszönhetően Cserkész Világtalálkozó megrendezésére is sor kelrült a városban.

A második világháború után a kastély más szerepet töltött be. Egy részében szovjet alakulatok állomásoztak, másik része szociális otthonként funkcionált.

A városban több nagyipari üzem létesült, ideköltözött az Agrártudományi Egyetem, bővült a mezőgazdasági intézményhálózat, mezőgazdasági központtá fejlődött.

1966-ban lett város, ekkor alakult ki mai arculata.

Számos közintézmény, lakótelepek, áruházak, iskolák épültek.

A rendszerváltás  a város életében is nagy változásokat hozott.

Az ipari üzemeket felszámolták, sok magánkézbe került, vagy teljesen megszünt.

Az oktatásban is változás következett be. Megkezdték működésüket újra az egyházi iskolák.

A rendszerváltást követően megkezdődött a kastély felújítása, melynek eredményeképpen ismét régi pompájával fogadja a látogatókat. 

Gödöllő mára kedvelt turistacélponttá vált. Kényelmes szállodák, panziók, vendéglátó egységek várják vendégeiket.

Gödöllő a parkok, ligetek, emlékművek, szobrok városa.

Itt megtalálható mindaz, ami egy városnézést izgalmassá tehet.

A kastély pompája, gyönyörű kertje, múzeum, emlékművek sora biztosítja a kellemes kikapcsolódást.

Sok kulturális rendezvénynek, fesztiválnak ad otthont.

Aki ellátogat ide, garantáltan szép élményekkel térhet haza.

Sok híres ember köthető Gödöllőhöz, nehéz lenne felsorolni. Itt születtek, itt éltek, vagy itt haltak meg. Néhányan közülük: Grassalkovich Antal gróf, Grassalkovich Antal herceg, Grósz Károly politikus, Bor Ambrus író, Galló Istvánné szakszervezeti vezető, Gerthát László zongoraművész, Hidas Antal író, Mundruczó Kornél színész, Olvasztó Imre ( az Indul a bakterház főszereplője ) Teleki Pál miniszterelnök, Adorján Jenő zeneszerző, Francsek Imre építész, Török Ignác honvéd tábornok és még sokan mások.

Rengeteg látnivalót kínál a város.

Grassalkovich kastély és kertje

Máribesnyői kegyhely

Hamvay-kúria

Arborétum

Világfa

Volt községháza

Erzsébet-szobor

Mária-oszlop és Szent Imre-szobor

Nepomuki Szent János szobra

Szent Flórián szobor

Ganz Árammérőgyár