Ercsi
Ercsi Fejér megyében, a Duna jobb partján elterülő hangulatos, vendégszerető város.
Elérhető az M7-es autópályáról, a 6-os és a 7-es főútról gépkocsival és távolsági busszal, de megközelíthető vonattal is, a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonalon.
A település életében mindig meghatározó szerepe volt a Dunának, számos népcsoport jelent itt meg a történelem során.
A település legalább kétezer éve lakott terület volt.
Nevét feltételezhetően egy avar törzsfőnökről ( Erch-Ercs ) kaphatta.
A másik változat szerint a magyar ér ( Erecs, vagyis patak ) lehet nevének eredete.
Nevének első említése a 11. század elején merült fel, ekkor I. István javadalma volt az ercsi halászat.
III. István uralkodása idején Tamás nádor bencés monostort építtetett Szent Miklós tiszteletére.
A terület először a 13. század első felében szerepel hivatalosan Ercz formában.
Ercsinek a történelem folyamán sok tulajdonosa volt. A 13. században a karthauziaké, majd a toplicai monostor filiája lett.
A 13. században az apátságot kezdetben a bencések, majd a ciszterciták lakták, de az Árpád-házi királyok is sűrűn tartózkodtak itt.
A 14. században több alakban került a falu neve leírásra, többek között Erchey, Erche, Erchy, Erch, Erdzsin, Ertsi, Erchi és Ercsény néven is említésre került.
A tatárjárás és a török megszállás alatt a monostort lerombolták, lakói meghaltak vagy elmenekültek.
A török uralom megszűnését követően kezdett benépesülni, elsősorban délszlávok telepedtek meg itt a jobb megélhetés reményében.
A 17. század végére felépült Ercsi első temploma, amit Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
Ercsinek elsősorban rác lakossága volt, mivel a törökök kiűzését követően a régi magyar családok nem tértek vissza.
A rácok átvették a magyar településformát, de vallásukat, anyanyelvüket és hagyományaikat megőrizték.
Fő foglalkozásuk elsősorban a szőlőtermesztés és az állattenyésztés volt, de megindult a halászat és a kereskedelem is.
Szapáry Péter új templomot is építtetett a város legmagasabb pontján, melyet a 18. század végén szenteltek fel.
A lakosság száma fokozatosan növekedett.
A 19. század végén a környező tanyákat, majorokat Ercsihez csatolták.
A 19. század első felében Szapáry Péter lányát br. Lilien József osztrák lovaskapitány vette feleségül, így lett övé az uradalom.
A munkafeltételek az átlagosnál kedvezőbbek voltak, ezért sokan szegődtek el munkára az uradalomba, ahol elsősorban szesz-és likőrgyártás, valamint cukorgyártás folyt. Később létrehozták a krumplicukor és keményítőgyárat is.
Az iparosok és a kereskedők megjelenésével Ercsi ismét mezőváros lett, de ezzel együtt a nagyobb fellendülést csak a 20. század első évei hozták meg.
A már elkészült vasútvonal csak 1910. körül fejtette ki pozitív hatását.
A második világháború után a cukorgyárat államosították, a település szerkezete megváltozott, TSZ alakult, majd egy honvédségi alakulat is létesült.
Ercsiből sokan választják az ingázást, mivel közel van Budapest, ahol sokkal több a munkalehetőség, bár Ercsiben is létesültek új munkahelyek.
A fejlődés eredményeképpen 1970-ben nagyközség lett.
2000-ben kapott városi rangot.
A Duna számos lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyóknak. A Velencei-tó 30 km-re érhető el.
Ercsihez nagyon sok híres ember köthető, többek között Baczakó Péter olimpikon, Bus István újságíró, Szentpéteri László Kossuth-díjas mérnök, Maros Zoltán animációsfilm rendező, Rupp Kornél irodalomtörténész, Bulath Anita válogatott kézilabdás, Dékány Kinga olimpikon, kajakozó, Bejczy Antal fizikus, űrkutató és még sokan mások.
Látnivalók
Római katolikus templom
Duna-part
Angolkert
Nepomuki Szent János szobor
Református templom
Világháborús emlékművek
Eötvös József Emlékmúzeum
Eötvös-kastély
Török basa szobra
Mohácsi csata emlékműve
Gőzmozdony
Petőfi-szobor
Szovjet katonák temetője
Szapáry-kastély
Cukorgyár
Komp-híd
Sinatelepi kúria
