Érd, Pest megye

Érd  „a virágzó kertváros”

Érd Pest megyében helyezkedik el.  

Megközelíthető az M7-es, az M6-os autópályákról gépkocsival, autóbusszal és elérhető vonattal is.

Érd területén az ősidők óta éltek emberek, erről régészeti leletek tanúskodnak.

A honfoglalást követően a területen több falu is kialakult.

A mai Érd Óvárosa a település magja.

Nevét a 13. században említi először hiteles okirat.

A település neve feltehetően az erdő-ből, vagy az ér-ből származik, de erről nincs pontos információ.

Az Érd faluban lévő birtokrész a hozzá tartozó sziget felével Mihály veszprémi ispán tuajdona lett, de volt itt birtoka ezen kívül az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek, és fegyvernököknek. A fegyvernökök lakatlan földje később a Berki család tulajdonába került.

Ez a Dunától távolabb eső terület lett a mai Parkváros.

Érd és kastélya a Mohácsi csata évében vált ismertté. II. Lajos király először Érden táborozott le.

A Mohácsi csatát követően Székesfehérvár bevétele után kapcsolták a budai szandzsákhoz. Érden kis palánkvárat építettek, mely többször elpusztult, de ujjáépítették. A 17. században kibővítették és dzsámit emeltek benne.

Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott.

A törökök a meghódított területek váraiba leigázott népek fiait helyezték katonának, így a törökök mellett szerbek is kerültek a településre.

A 15 éves háborúban Érd elnéptelenedett, majd a törökök elől menekülő délszlávok költöztek ide.

A török uralom utáni ujjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy családnak meghatározó szerepe volt.

Az Illésházy családból János tette legtöbbet Érd szépítéséért. A Szent Mihály templomra torony épült, emeletet húzatott a plébániaházra, a templomkertet szobrokkal, keresztekkel ékesítette, az ujjáépített kastélyban kápolnát alakított ki. Az ő idejében emelkedett Érd városi rangra. 

Ezt követően Batthyány Fülöp tulajdona lett. Az ő birtoklása idején volt a nagy dunai árvíz. Az elpusztult település helyett alapította a herceg az újvárost a folyótól távolabb.

1848-ban a Sina család birtokába került. Fia a kastélyt átépíttette és kibővíttette. Lánya házassága révén Érd a Wimpffen család birtokába került.

Utánuk a Károlyi grófok lettek a birtokosai, a kastély 1920-ban a katolikus egyház tulajdona lett. Papnevelő, apácazárda, majd népfőiskola müködött itt a második világháborúig. A háborúban hadikórháznak használták, majd gazdátlan lett és a 20. század második felében lebontásra ítélték.

A 20. század első felében a Károlyi család felparcellázta, jó fekvése, az olcsó telekárak miatt az ország minden részéből települtek ide.

Kezdetben üdülőtelep, majd Közép-Európa legnagyobb falva jött létre.

Érden sokáig jellemző volt a szőlőtermelés és a juhtenyésztés.

1972-ben elkezdődött a városiasodás. Buszpályaudvarral, Áfész áruházzal, szolgáltató üzletsorral rendelkezett. A Termál Szálló megépülésével az Óváros fürdőhellyé válása fellendítette Érden a turizmust. 2006-ban városi rangot kapott.

Kényelmes szálláshelyek, vendéglátó egységek várják a látogatókat.

Budapest sok látnivalót kínál, a fővárost Érdről kényelmesen megközelíthetik a turisták.

Budapest közelsége és gyors elérhetősége miatt sokan költöznek a kertvárosba. Gyönyörű környezete, tiszta levegője nyugalmat, zöld övezetet biztosít, de mégis közel van Budapest forgatagához.

Az autópályák megépítése után még gyorsabban elérhető a főváros.

Sokan ingáznak innen munkába. A közeli nagy bevásárlóközpontok kényelmes bevásárlási lehetőséget biztosítanak.

Itt született Endrődy János egyházi költő és író, Dr. Romics László belgyógyász, Ferenc Vilmos a budapesti Székely kör vezetője.

Sok híresség választotta lakóhelyéül Érdet.

Egerszegi Krisztina, Damu Roland, Fásy Ádám, Gergely Róbert, Gundel Takács Gábor, Krajnyák Zsuzsa, Madarász Katalin, Novák Péter, Rába Tímea és férje Tóbiás József, Cooky  laknak itt.

Számos látnivalóval várja a látogatókat.

Kakukk-hegy

Az Érdi-magaspart

Fundoklia-völgy

Harangjáték

Szent Mihály templom

Minaret

II.Lajos emlékmű

Szent Sevestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolna

Magyar Földrajzi Múzeum

Kutyavár

Szapáry kastélyrom

Berza-kert