Törökbálint, Pest megye

Törökbálint

Törökbálint Pest megyében, Budapesttől 15 km-re érhető el.

Az erdős, hegyes vidék kellemes, nyugodt életet biztosít, de mégis közel a főváros forgatagához.

Megközelíthető az M7-es, az M1-es, az M0-ás autópályán gépkocsival és távolsági busszal, valamint a Budapest-Győr vasútvonalon.

A terület korán lakott volt, időszámításunk előtt az avariszkok, az első századtól pedig a rómaiak birtokolták. Ezt követően utak épültek, a római telep fejlődésnek indult.

A 4. századtól különböző hordák támadásainak és uralkodásának eredményeképpen pestisjárvány, marhavész és éhínség jellemzi a környéket, majd elnéptelenedett, elpusztult.

A 6. században avarok telepedtek meg itt, uralkodásuknak a honfoglalás vetett véget.

Árpád fejedelem ( Anonymus feljegyzése alapján ) Kond vezérnek adományozta a területet, Kond fia pedig a közelben várat építtetett.

A település nevét Török Bálintról kapta.

A területnek a történelem során több birtokosa volt. A 14. századtól Guti György, később fia Lázár tulajdonát képezte.

Mátyás király Országh Mihálynak adományozta, később Szapolyai János, majd Török Bálint lett a tulajdonos.

Török Bálint ingatag jellemű volt,  igyekezett mindig megfelelni az éppen hatalmon lévő uralkodónak, ezért hatalmas vagyonra tett szert. Élete azonban az isztambuli Héttoronyban fejeződött be a 16. század közepén.

Sajnos a múltból a török pusztítások miatt alig, vagy egyáltalán nem maradtak fenn írásos emlékek.

Törökbálint nevét a 18. században Turbal, Gross-Turbal alakban is leírták. A Gross-Turbal alak a közeli Torbágytól különbözteti meg.

A 17. században a jezsuiták birtokába került, akik mindent bevetve kezdtek hozzá az ujjáépítéshez.

A török megszállást követően először rácok, majd sváb telepesek érkeztek a vidékre.

Ebben az időben építették ujjá a falu templomát is.

A fellenedülés azonban rövid életű volt, nagy nyomás nehezedett a településre adók formájában.

Ennek következtében a telepesek száma egyre csökkent. A jezsuiták a 18. század második feléig birtokolták, majd a jezsuita rend feloszlott.

Ezután Mária Terézia Majláth Józsefnek adományozta, aki magáénak érezte a falu gazdálkodását, szépítését. Mintaszerű gazdája volt a településnek.

Az elhanyagolt kolostort felújította, bővítette, otthonosabbá tette.

Halála után fia lett az örökös, aki nem volt elkötelezett gazdája a falunak, pénzügyi gondjai miatt a települést elzálogosítják, majd a Festetics család birtokába kerül, akik kiemelik a falut a nehéz sorból, gazdasági fellendülés és építkezések sora veszi kezdetét.

A 20. század elején a település nevét egybeírták és Törökbálint lett a hivatalos neve.

Jó levegője, Budapest közelsége miatt kedvelt üdülőhely lett.

A második világháború azonban véget vetett ennek az idilli környezetnek.

Bár harcok nem voltak, a kitelepítés azonban mély sebeket ejtett az itt élő német ajkú polgárokon.

Az újabb fejlődés elindulásához nagyban hozzájárult Budapest közelsége, terjeszkedése, a jó infrastruktúra, a megépült autópályák.

Sokan költöztek ki a nyüzsgő fővárosból a jó levegőjű, parkokkal teli kertvárosba, vissza a természetbe, majd elkezdődött a városiasodás.

2007. július 1-én kapott városi rangot.

Törökbálinthoz sok híresség köthető, többek között Feleki Kamill színész, Igaly Diána olimpikon sportlövő, Hadik Gyula szobrászművész, Volf György nyelvész, Walla József cement és mozaiklapgyáros, Sinka István költő és itt él Sarka Kata és Hajdú Péter is.

Látnivalók

Walla-kastély

Majláth-kastély