Budakeszi

Budakeszi Pest megyében fekszik, a Budai-hegyekben, néhány km-re a fővárostól.

Megközelíthető az M1-es autópályáról gépkocsival és busszal.

A város legelső emlékei az újkőkorból származnak. A római korban is lakott volt, erről egy igen ritka síremlék tanúskodik.

A város nevét a 13. század végén említik hivatalos iratok, a Keszi törzs egyik nemzetsége lehetett a névadó.

A tatárjárást követően alakult ki Al és Felkeszi. Alkeszi kápolnája a 13. század második felében kerül először említésre.

Kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt fontos forgalmi csomópont volt, ez nagyban elősegítette a gyors fejlődést is. Zsámbék-Székesfehérvár-Tinnye-Esztergom útvonalán közlekedtek elsősorban az emberek, hogy a Visegrádra vezető utak vámjait ne kelljen megfizetni.

A történelem során sok tulajdonosa volt.

A 17. század közepe táján gróf Zichy István birtoka volt, fia Péter német telepeseket hívott a mai város területére.

A 18. században súlyos pestisjárvány szedte áldozatait, több mint félezer áldozat volt.

A 19. század végén filoxéra tette tönkre szinte teljesen a szőlőültetvényeket, ezzel sokan elvesztették megélhetésüket és a közeli fővárosban kerestek munkát.

Míg a 19. század második feléig a mezőgazdaság volt a legfőbb megélhetési forrás, a 20. században az ipar is megjelent, festékgyár, elektromos műszaki gyár létesült.

A 20. század első éveiben kezdte meg működését a tüdőszanatórium, mely Korányi Frigyes nevéhez kapcsolódik.

A jó levegő, a páratlanul szép környezet miatt a fővárosból sokan keresték fel. Fellendült az idegenforgalom, a helyiek lakásaik egy részét kiadták az üdülőknek.

A turizmus felélénkítette az autóbusz forgalmat, melyhez alkalmazkodni kellett a közlekedési társaságoknak is.

Budakeszire három jelentős intézmény került. Az Országos Rehabilitációs Intézet, valamint a Korányi és a MÁV Szanatórium.

Az egészségügyi intézmények mellett élénk lett a szellemi élet is. Ifjúsági egyesületek, Gazdakör, Kaszinó, sportkör és kulturegylet létesült.

Számos közintézménnyel büszkélkedhetett már a 20. század elején is.

A városra jellemző, hogy számos olyan sváb paraszt és polgárházzal rendelkezik, melyek komoly építészeti értékek. Itt áll Erkel Ferenc nyaralóháza és itt vásárolt házat a híres színművésznő, Mezei Mária is.

A városban hűen ápolják a hagyományokat, nemzetiségi összetétele miatt már óvodától tanulják a német nyelvet a gyerekek.

A város és a környék fantasztikus kikapcsolódási lehetőségeket kínál.

A Vadaspark, az Erdészeti Arborétum, a Mamutfenyők, a Nagy-Kopasz páratlan szépségű természeti adottságok.

Közel van a Budai Tájvédelmi körzet, Csillebérc, Biatorbágy, Budaőrs, Tatabánya, Martonvásár, de nincs messze Székesfehérvár, Gárdony és a Velencei-tó sem.

Budakeszi híres embereit nehéz lenne felsorolni. Albert Gábor író, Erkel Ferenc zeneszerző, Deés Enikő textilművész, Mezei Mária színésznő, Darnyi Tamás úszó olimpikon, Szokolay Balázs zongoraművész, Szél Bernadett politikus, Sarlós György olimpikon, Rákay Philip médiaszemélyiség, Poczik Ferenc szőlőnemesítő, Orosz István grafikus, Nemcsik Zsolt vívó, Navracsics Tibor politikus, Kovács András Péter humorista, Janicsák Veca énekes, Jónás Rita színművész és még sokan mások.

Látnivalók

Bagolyvár

Helytörténeti kiállítás

Római katolikus templom ( Angyalok királynéja )

Romkert

Mezei Mária Múzeum

Erkel Ferenc szobra

Széchenyi István mellszobra

Római katolikus templom ( Havas Boldogasszony )

Kálvária kápolna

„Ecce homo”

Himnusz szobor