Fertőszentmiklós
Fertőszentmiklós Györ-Moson-Sopron megyében fekszik, gyönyörű környezetben helyezkedik el.
A Kisalföld északnyugati részén, a győri medence szélén. Közel van Fertőd, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és kényelmesen elérhető Sopron és Győr is.
Megközelíthető a 85-ös főúton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vasúton.
Nevét először a 13. században említik hivatalos iratok, egyik felét Terra Neweg formában, másik felét Villa Cseredahel alakban.
Kedvező fekvése miatt már ősidők óta lakott volt, mivel az erdők, a mocsarak, a Fertő-tó és környéke bőven biztosított táplálékot a letelepedőknek. A feltárt leletek már a bronzkorra tehetőek, az itt élők halászó, vadászó életmódot folytattak.
Fertőszentmiklós két részből álló település volt, az Ikva patak szelte ketté egészen a 19. század végéig.
A tatárjárás idején a település majdnem elpusztult, az elvesztett lakosság helyére halászokat telepítettek, védőszentjük Szent Miklós volt, ezért lett a település neve is később Fertőszentmiklós.
Lakossága elsősorban földművelésből élt.
A középkorban a Kanizsai birtokokat folyamatosan pusztítják.
Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás házassága révén a Nádasdyak birtoka lesz, azonban fejlődését jelentősen hátráltatták a török támadások.
A régi templomot, ahol a protestánsok miséztek elpusztították. A helyette megépült templom a 18. század elején leégett. A mai templom a tűzvész után néhány évvel épült meg, majd a 20. század első felében hozzáépítették az újbarokk részt is.
Szerdahelyen a 20. század első éveiben megépült a szeredi kegyszobor neorokokó közkápolnája, mely a vidék legismertebb búcsújáró helye.
A Fájdalmas Szűzanya ünnepe szeptember közepén van.
A második világháború idején súlyos bombatámadások érték a külső területeket.
Ezt követően lassan fejlődésnek indult, megépült a Katolikus Népház, mely a kulturális élet központja volt.
Az 1950-es évek végén megalakult a TSZ, mely újabb munkalehetőségeket biztosított.
Területe egyre nőtt, hozzácsatolták Petőházát, Csapodot, Röjtökmuzsajt és Ebergőcöt is. Később ezek újra önállóak lettek.
Legfőbb megélhetési forrás elsősorban a mezőgazdaság volt.
A 20. században sok ipari létesítmény adott munkát a lakosságnak, fejlődött az infrastruktúra, földgáz, telefon, víz-csatornahálózat épült ki.
A TSZ mellett jelentős szerepet kaptak a kisvállalkozók, a kereskedelmi és a vendéglátóipari tevékenységek.
A rendszerváltás után az üzemek jó része megszűnt, helyettük újak jöttek.
2008-ban kapott városi rangot, jelentős fejlődésnek indult, középületek épültek, megújultak.
A fantasztikus környék kiváló kikapcsolódási helyszín, számos lehetőséget biztosít pihenésre, szórakozásra, feltöltődésre.
Nevezetességek, kirándulási és túrázási lehetőségek sora várja a turistákat.
Közel van a fertődi Esterházy-kastély, mely kedvelt turistacélpont.
A Fertő tó, a vizes élmények valódi paradicsoma alig 40 km-re érhető el.
A város számos híres emberrel büszkélkedhet, akik itt éltek, vagy itt alkottak maradandót az utókornak.
Többek között: Joseph Haydn, Felsőbüki Nagy Pál, Lukinich Mihály, Ternyák Csaba, Bezerédj István.
Látnivalók
Petőfi Sándor szobra
Szent Miklós templom
Szent István szobor
Mária-oszlop
Berezédj-kastély
Piéta-szobor
Turulszobor
Széchenyi-kastély
Felsőbüki Nagy Pál szobra
Szeredi-kegyhely
Millenniumi kettős kereszt
Lukinich Mihály háza
Szent Donát kápolna
