Sarród
Sarród Győr-Moson-Sopron megyében, Fertőd közelében fekszik, fantasztikus környék, igazi turistacsalogató település.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Fertő-tó környéke tökéletes kikapcsolódási helyszín. Közel van az Alpok és Ausztria, a síelők, kirándulni vágyók paradicsoma.
Megközelíthető a 85-ös útról gépkocsival és távolsági busszal, vagy a Volán távolsági járataival. Fertődig vonattal is elérhető.
Sarród már ősidők óta lakott település volt, a feltárások során kőkorszaki leletek is előkerültek.
A honfoglalás után besenyőket telepítettek ide, akik a magyarokkal együtt védték a területet a német támadásoktól.
Sarród nevét először a 13. században említik hivatalos iratok. Ekkor már bírója is volt, a település rendezett volt.
Sarród fontos szerepet töltött be a környék tekintetében, valószínűleg végvár volt, ezt elsősorban a mocsaras környéknek köszönhette.
A falu a 14. és a 15. században az Ostffy-családé volt, a Fertő-rév pedig az Osl családé.
Az ősi foglalkozás a halászat és a vadászat volt, ez biztosította a lakosság megélhetését.
Már a 14. században halászati jogbért kellett fizetni, emellett halat is kellett beszolgáltatniuk a földesúrnak.
Halászcsárdákról már a 16. században tesznek említést.
A Rákóczi szabadságharc idején az itt átvonuló csapatok hadisarca súlytotta a falut, 1710-ben pedig pestisjárvány tizedelte a lakosságot.
A járvány megszűnésének emlékére szobrot is emeltek.
A 18. század közepén a lakosság fellázadt a dézsma-egyezség miatt. Mária Terézia idején sor került az úrbérrendezésre, melynek legfontosabb célja az volt, hogy segítséget kell nyújtani a szegényeknek, hogy tudjanak adózni.
Az 1767-es urbárium szerint földesúr volt itt Széchenyi Zsigmond, Ostffy Lajos, a Horváth és az Esterházy család.
A 19. század elején hadiadót fizetett a község Napóleon seregeinek.
A múlt században a halászat virágzását élte, alig félszázan űzték, a kifogott halat Bécsbe szállították.
A 20. század közepén a halászati jog az államé lett.
A halászatot követően fontos volt az állattenyésztés, a gabona és a növénytermesztés. A 19. század elején rendszeresek voltak az áradások. Később a tó kiszáradt és ezeket a területeket is elkezdték megművelni.
Ez volt az alapja a későbbi híres szénakereskedésnek Sarródon.
A második világháború után megalakult az első termelőszövetkezet, az Egyetértés TSz.
A meglévő termelőszövetkezetek a ’60-as évek elején Haladás néven egyesültek.
Ezekben az években megépült a Művelődési Otthon, felújításra került a villanyhálózat, bővült a vízvezeték hálózat is.
A vezetékes gáz a ’90-es években került bevezetésre.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park fontos szerepet játszik a település életében, közkedvelt turistacélpont.
A környék is nagyon sok látnivalót kínál.
Közel van Sopron, Fertőrákos, Kőszeg, de nagyon jó kirándulási lehetőség a 100 km-re lévő Bécs is.
Látnivalók
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Tájház
Kócsagvár
Fertő táj világörökség
Fertődi Esterházy-kastély
Lászlómajor
Széplak lovasudvar
Vasúti Lámpamúzeum Fertőszéplak
