Hatvan
Hatvan Heves megyében helyezkedik el, a Zagyva partján, gyögyörű környezetben fekszik.
Megközelíthető az M3-as autópályáról gépkocsival és távolsági busszal, valamint vasúton, mivel a város három vasúti fővonal találkozóhelye.
A város nevével először a 13. század első felében találkozhatunk hívatalos okiratban – Hatuin, Hot-win, Hotwan, Hotoun, Hothwon alakokban, majd a 15. század körül Nagyhatvan néven.
Nevét több forrásból eredeztetik, de a legvalószínűbb egy előkelő birtokos neve. Nagy és Kis-Hatvan elnevezésre a 15. század iratai utalnak.
Nagyhatvan a 15. században már mezőváros volt.
A város jelentőségét nem csak mezővárosi rangja határozta meg, hanem az is, hogy a 16. század első felében itt tartották meg az egyik legfontosabb országgyűlést.
1527-ben több alkalommal itt szállt meg Szapolyai János.
Ebben az időben kezdődik meg a város megerősítése Ország János és Brodarics István váci püspökök közreműködésével.
A törökök 1544-ben elfoglalták, ujjáépítették, megerősítették.
A városnak fontos szerepe volt a török időkben, a szandzsák székhelye lett.
A város visszafoglalására többször volt kísérlet, de ez csak 1596-ban sikerült. Ezt követően a törökök rövid időn belül újra visszafoglalták.
A vár több esetben volt török és magyar kézen, míg végül 1686-ban az egyesült keresztény hadak végleg visszafoglalták.
A 17.-18. században főként jobbágyok települtek a városba, legfőbb tevékenységük a földek feljavítása volt.
Állattenyésztés, földművelés, szőlőművelés vette kezdetét.
A Rákóczi-szabadságharc idején Hatvannak fontos szerepe volt, II. Rákóczi Ferenc megerősíttette a várat, hogy ellent tudjon állni a császári seregek ostromának, melyet végül a kurucok harc nélkül adtak fel.
A védműveket Starhemberg Gundacker Tamás herceg – a hatvani uradalom tulajdonosa – romboltatta le. A lakóházakat helyreállították, jobbágytelkek létesültek.
A 18. század első felében Grassalkovich I. Antal vásárolta meg. Német mestereket, szőlőműveléssel foglalkozó zselléreket, gazdákat telepített a városba, számos kedvezményt biztosított nekik.
Grassalkovich Antal majorságot hozott létre, posztó manufaktúrát alapított, a család hosszú időn keresztül hatalmas adósságot halmozott fel.
A család kihalása után Viczay Mihály örökölte, de nem bírt az adósságokkal, ezért eladta Sina György bankárnak.
A városnak az 1848-49-es szabadságharc idején fontos hadászati szerepe volt.
Hatvan igazi fejlődése a 19. század második felében, a vasút megépítésével indult meg. A vasút miatt Deutsch Ignác megvette a Grassalkovich család egykori birtokát a kastéllyal együtt.
A vasút miatt továbbra is jelentős szerepe volt a városnak, több irányba nyíltak meg vasútvonalak, ezzel az ország fontos vasúti csomópontja lett.
A 19. században jelentős fejlődés vette kezdetét, takarékpénztárt alapítottak, létrejött a Hatvani Cukorgyár.
Az első és a második világháború nagy veszteségeket okozott, de nagy változásokat is hozott a város életében. 1944-ben a város elesett, porig rombolták.
Ezt követően a városban nagymértékű iparosodás kezdődött, építkezések jellemezték, de volt egy másik irány is, a hatóságok nagyon sok nem kívánatos személyt kényszer-munkatárborokba küldtek.
A vasútállomás ujjáépítése, iskolák, közintézmények létesítése nagyban elősegítette a város fejlődését.
Mára a mezőgazdaság jelentősen visszaszorult. 2001-ben ipari park létesült, ahol elektronikai cégek kezdték meg tevékenységüket.
A kereskedelem ma is fontos szerepet játszik a város életében.
Kedvező elhelyezkedése kapcsán a turizmus is fontos szerepet kapott.
Számos kikapcsolódási lehetőség, igényes szálláshelyek, minden igényt kielégítő szolgáltatások várják a turistákat.
A környék is kiváló kirándulási lehetőségeket kínál.
Gyöngyös 26 km, Gödöllő 31 km, Mátraháza 41 km.
A város számos híres emberrel büszkélkedhet, akik valamilyen formában kapcsolódtak Hatvanhoz:
Hatvany Lajos író, Hatvany-Deutsch Sándor ( cukor és paradicsom gyár alapítója ), Forgács Tibor színész, Kocsis Albert hegedűművész, Kézdi Lóránt az MTV díszlettervezője, Forgács Péter rockzenész, Meszlényi Zoltán püspök, Pokorny Lia színésznő, Lola énekesnő, Mezei Richárd kézilabdás, Balatoni Éva operaénekesnő és még sokan mások.
Látnivalók
Grassalkovich-kastély
Hatvany Lajos Múzeum
Szent Adalbert plébániatemplom
Városi Bíróság
Grassalkovich-major
Városháza
Postapalota
Újhatvani római katolikus templom
Plébániaház
Borház
Szent Sebestyén-szobor
Grassalkovich-szobor
Oroszlános szökőkút
