Kazincbarcika, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Kazincbarcika

Kazincbarcika Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik, közel Miskolchoz, a Sajó völgyében terül el.

Megközelíthető közúton az M3-as, az M30-as autópályán, a 26-os úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vasúton, a Miskolc-Bánréve-Ózd vasútvonalon.

Kazincbarcika története visszanyúlik egészen a honfoglalásig, ezt régészeti leletek is bizonyítják.

Nevének első említése a 13. században szerepel hivatalos okiratban Cozonch ( Kazincz ) alakban.

A város több település egyesülése révén alakult ki. 

Sajókazinc a Kazai Kakas család birtoka volt, a család uradalmához tartozott Kaza, Igric, Galgócz, Divény és Kazincz is.

A település egészen a 19. századig mezőgazdasági jellegű volt, ipara a 19. század végén indult meg a szénbánya megnyitásával.

A település lakói télen a bányákban, tavasztól őszig a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságokban dolgoztak.

A vasút megépülése jelentős szerepet játszott a város életében, ez a térség is bekapcsolódott az országos vasúthálózatba, ezzel megindult a fejlődés útján.

A 20. század elején megépült erőmű nagy vonzerőt jelentett, megnőtt a foglalkoztatás, az erőmű egész Dél-Borsodot ellátta árammal.

Az I. világháború után Berentén létrejött a szénlepárló, mely a nehézipar egyik komoly beruházása volt.

A II. világháborút követően az iparosodás  felgyorsult. Hőerőmű, bányagépjavító, szénosztályozó, műtrágyagyár, kokszoló üzem épült, mely magával hozta egy új város építését.

A 20. század közepén Sajókazinc és Barcika összevonásra került, azóta viseli a város a Kazincbarcika nevet. Berente hozzácsatolásával lett 1954-ben város.

Az 1950-es évek a nagy ipari üzemek létesítéséről szóltak, ezzel egyidejűleg jelentős lakásépítési program vette kezdetét.

A Borsodi Vegyi Kombinátnak nagy szerepe volt a város életében. Amellett, hogy munkahelyeket teremtett, számos intézmény, sportegyesület működtetése is a tevékenységéhez tartozott.

Az 1980-as évektől a bányászat és az ipar visszaesett, ami a rendszerváltást követően még inkább fokozódott. Nőtt a munkanélküliség, sokan kerestek máshol munkát.

A Borsodi Vegyi Kombinát helyén ma a BorsodChem Rt a terület egyik meghatározó szereplője. Az egyik legnagyobb dolgozói létszámot mondhatja magáénak.

A gyönyörű természeti környezet, a kulturális és művészeti értékek egyaránt vonzzák a látogatókat.

Itt készül az egyik legfinomabb halászlé az országban, de megkóstolhatják a vendégek a város italát, a meggysört, a Kolor-fagylaltot és a Barcika-szeletet is.

A város csónakázó tava igazi horgászparadicsom, gyönyörű park, növények, virágok ékesítik. Tökéletes pihenőhely.

A környéken nagyon jó kirándulási lehetőséget kínál a 34 km-re lévő Aggtelek, a 25 km-re lévő Miskolc, az 55 km-re fekvő Eger és az 52 km-re lévő Bükki Nemzeti Park is.

Itt született Egressy Béni zeneszerző és színész, a Szózat megzenésítője.

A városhoz számos híresség köthető, többek között Szathmári Paksi József református püspök, Bari Janó festőművész, Simon Kornél színész, Rubint Réka fitnesz-edző, Kleinheisler László labdarúgó, Jancsó Dóra színész, Kalácska Gábor rádiós műsorvezető, Rizner Dénes rapper, Lipcsei Péter labdarúgó és még sokan mások.

Látnivalók

Református templom

Csónakázó-tó

Kuruc lovas

Munkácsy Mihály szobra

Derkovits Gyula szobra

Görögkatolikus templom

Egressy Béni Művelődési Központ

Egressy Béni kőportréja

Járási Ügyészség épülete

Városi Bíróság épülete

Városi Kiállítóterem

Jókai Mór tér

Szent Család római katolikus templom

Hild-emlékoszlop

Táncospár