Lenti
Lenti Zala megyében, a Kerka folyó mentén, a szlovén és az osztrák határ közelében, fantasztikus környezetben helyezkedik el.
Megközelíthető a 75-ös és a 86-os úton, valamint a Rédics-Zalaegerszeg vasútvonalon.
Lenti és környéke korán lakott terület volt, az első leletek a római korból kerültek elő.
Nevének első említése a 13. század első felében merült fel hivatalos iratokban Nemith alakban.
A közelben, a Kerka árterében felépült mocsárvár nagy jelentőségű, szinte bevehetetlen vár volt.
A településnek a történelem folyamán több tulajdonosa is volt. A 13. században királyi faluként volt ismeretes, IV. Béla az akkori birtokostól, Buzádtól vette el a környéket.
A 14. században Lendvai Miklós birtoka lett, majd halála után a Bánffy család tulajdonába került, akik hosszú ideig voltak a földesurai.
A 14. század végére mezővárosi rangot kapott.
A törökök többször megostromolták Lenti várát, elfoglalására azonban nem került sor. Ennek ellenére a környék nagy része elnéptelenedett és lassan népesült be újra.
A 18. században fejlődése hosszú időre megállt, mivel az Esterházyak eltörölték városi kiváltságait.
Elemi iskolája a 18. század második felében épült.
A vasútvonal megépítése új lendületet adott a település fejlődésének, gazdasági fellendülés vette kezdetét.
Az első világháború és trianon fontos állomás volt a település életében. A határ megváltozása miatt Lentire hárult a térség irányításának feladata. 1925-ben járási székhely lett.
Ezt követően megindult az iparosodás, üzemek létesültek, iskolák kezdték meg működésüket.
A második világháború után nem jellemezte nagy fejlődés, ez csak a ’60-as években indult el. Ekkor hozták létre a megye harmadik ipari központját. Gyárak épültek, fontos volt az olajipar, az erdőgazdaság, gimnázium kezdte meg működését.
Több települést is hozzácsatoltak, ezzel is növelve jelentőségét.
A 20. század közepén fontos szerepe volt a megépült laktanyának, melynek hatására fejlődött az infrastruktúra.
A laktanya bezárása visszavetette Lenti fejlődését, de határmenti fekvése miatt felélénkült a turizmus, ami ma már jelentős bevételi forrása a településnek.
1979-ben városi rangot kapott.
A Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark szabadtéri és fedett létesítményeivel élmény az egész családnak.
Gyógy és wellness kikapcsolódásra is tökéletesen alkalmas.
A Szent György Energiapark miatt Európában is egyedülálló a jótékony hatású energiavonalak találkozása miatt.
Az Erdei Kisvasút tökéletes kikapcsolódási lehetőség minden korosztálynak.
Több híres ember is köthető Lentihez: Tantalics Béla író, Lackner László író, Seres Dóra fuvolaművész, Sári József zeneszerző, Péntek Imre költő.
Látnivalók
Lenti vár
Világháborús emlékművek
Várossá avatás emlékműve
Petőfi szobor
Szentháromság szobor
Szent István szobor
Szent Flórián szobor
Erdei kisvasút
Szent Mihály plébánia
Erdei vasút állomásépülete
„Göcsej kincsei, az erdő és a fa” – kiállítás
Lenti Termálfürdő