Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Miskolc

A város Magyarország észak-keleti részén található, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Magyarország negyedik legnagyobb városa, iparterület. Számos szomszédos települést csatoltak hozzá, többek között Diósgyőrt is. A város napja: május 11. Lakosainak száma: 185.000 fő. Miskolc a Bükk-hegység keleti oldalán található, a Sajó, Színva, Hejő völgyében. Közelében található „természeti” kincseink: Lillafüred és Miskolctapolca.

Története:

A város területén már a paleolit korban is éltek, ezt feltárt leletek bizonyítják. Európa egyik legrégebben lakott települése. A diósgyőri vár helyén már korábban földvár állt.

Miskóc nemzetségről kapta nevét a város. A nemzetség 1312-ben elveszítette a területet, mert az akkori viszályban Csák Máté oldalára álltak Károly Róbert uralkodóval szemben. A király a Széchy-családnak adományozta a várost. 1365-ben emelkedett városi rangra, ezt a jogot Nagy Lajos király adományozta a városnak. Ő csatolta a várost a diósgyőri koronauradalomhoz, amely egészen 1848-ig fennállt. 1435-ben kapott a város pallosjogot. A XV. század végén már 2000 lakos élt itt, ez a növekedés azonban a török hódoltság idején lelassult. 1544-ben a várost felégették a török s egészen 1684-ig török kézen maradt, bár a diósgyőri várat 1674-ben visszafoglalták. A város fontos bortermelővé vált s már 13 céh is működött itt.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a fejedelem egy időre ide költözött, majd 1706-ban az osztrákok felégették és kirabolták, 1711-ben pedig újabb csapást a pestis járvány mért a városra. 1724-ben Borsod vármegye Miskolcot jelölte ki a megyeháza felépítésének színhelyéül. A XVIII-XIX. században több fontos épület épült fel, többek között a megyeháza, színház és a zsinagóga.

1870. januárjában adták át a Hatvan-Miskolc vasútvonalat. 1878-ban pedig már az első telefonkészüléket is bekötötték a városba. Nemcsak fejlődést hoztak a városba az új találmányok, az 1873-as évben ismételten járvánnyal kellett megküzdeniük (kolera), majd 1878-ban hatalmas árvíz pusztított. 1897-ben megépült a villamosjárat.

Az I. Világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetve a fronton és járványok következtében sok miskolci ember halt meg. 1909-ben a város törvényhatósági jogú várossá vált. A trianoni békeszerződés után Miskolc vármegye székhely lett. A városba több ezer menekült érkezett s a városnak át kellett vennie Kassa szerepét. Ez újabb fejlődést hozott, bár már küszöbön állt a II. Világháború, mely időszak alatt Miskolc nehéziparban betöltött szerepe egyre fontosabbá vált. A várost 1944-ben súlyos légitámadás érte, a Vörös Hadsereg december 4-én foglalta el Miskolcot.

1945-től folyamatosan a városhoz csatoltak környező településeket, mai méretét 1981-ben érte el. A ’90-es években a nehézipar hanyatlani kezdett. A várost ismételt fellendülését a 2000-es évek hozták meg, a város az acélváros helyett a kultúra és turizmus egyik központja lett. 2008-ban a Kultúra agyar Városa címet nyerte el.

Városrészei: Avas, Bábonyi-bérc, Diósgyőr, Komlóstető, Miskolctapolca stb.

Az egykori mezőváros körülkerített részeire utalnak a kapu elnevezésű utcák vagy helyek.

Látnivalók:

Avasi kilátó: Avas vulkáni eredetű domb. A tetején áll a kilátó, mely a város egyik jelképe.

Hősök tere: az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére emelt emlékmű, a teret a barokk minorita templom, a Postapalota, a Zsinagóga és a Földes Ferenc Gimnázium szegélyezik.

Diósgyőri vár: középkori vár, Fénykorát I. Lajos király idejében élte.

Lillafüredi Palota Szálló, Hámori-tó, Fátyol-vízesés: a szálló neoreneszánsz stílusban épült 1927-30. között Lux Kálmán tervei alapján. A tó a Garadna-völgyében keletkezett. A Palota szálló mellett található a Fátyol-vízesés, s innen a Bükk hegységbe vezet kiránduló útvonal.

Miskolctapolca Barlangfürdő, Sziklakápolna: az ország egyik legszebben kiépített fürdője, kültéri és beltéri medencéi is vannak. A 30 fokos víz és a barlang klímája várja a gyógyulni vágyókat is.

Népkert: hatalmas belvárosi park, itt található a Népkerti Vigadó, Erzsébet-királyné szobra és a Szoborpark is.

… és maga a Bükk-hegység csodálatos természeti értékeivel.