Monor
Monor Pest megyében, Budapesttől 20 km-re helyezkedik el.
Pusztavacs - az ország közepe - 20 km-re érhető el.
Megközelíthető vasúton, valamint a 4. sz. főútról gépkocsival és távolsági busszal.
A település neve még ma sem tisztázott, sokak szerint a török eredetű köd személynévből származik.
Első említése hivatalos okiratban a 14. század végén Monar formában jelenik meg.
Monor és környéke ősidők óta lakott volt. Legrégebbi régészeti leletek az újkőkorból származnak. Az őslakók a Kenderesalján és a Paplapos körzetében éltek.
A rézkor végén telepedett le Monor környékén a bádeni kultúra népessége.
A bronzkor közepén vándorolt ide a vatyai kultúra népe. Az első évszázadokban rövid ideig iráni eredetű szarmaták lakták, akiknek életében az állattenyésztés és a földművelés is fontos szerepet játszott.
A 14. században Monor hűbérura Maróthy János székely ispán volt.
A török időkig lassan, de fejlődött település. A török uralom mély sebeket ejtett a településen, sanyargatta lakóit adók formájában.
Nem csak a törököknek, de földesuruknak is adóztak a lakosok, így a kettős adózás nagyban megnehezítette az életüket.
A reformáció megtalálta híveit Monoron. A 16. század második felében református tanítás kezdődött a településen.
A török hódoltság alatt a település sokszor elpusztult és kiűrült.
A törökök kiűzése után a lakók visszaszivárogtak, új telepesek érkeztek, megindult a fejlődés.
Sinka János főbíró vezetésével helyreállították az iskolát, a 18. század elején ujjáépítették a templomot.
A Rákóczi szabadságharcban 22 fő vett részt. Járványok dúltak, de ennek ellenére az állatállomány és a vetésterület növekedett.
Az egri káptalan – Monor földesura – új katolikus egyházközséget alapított. Katolikus német telepesek jöttek a településre, akik templomot, téglaégetőt létesítettek. Ebből épült meg a Nagyboldogasszony templom az egri káptalan költségén. A 18. században evangélikus szlovákok telepedtek le Monor környékén.
A területen a gabona, takarmánytermesztés, bortermelés és legeltető állattenyésztés volt a legfontosabb gazdasági tevékenység.
A 19. század elején nagyszabású településrendezés indult, mely a mai napig meghatározza a település szerkezetét.
A megépített vasútvonal új lehetőségeket kínált a településnek.
Az 1848-49-es szabadságharcban a város is nagy részt vállalt.
Sok veszteség érte a csapatok átvonulása kapcsán is. A nemzetőrök a sineket felszedték, hogy megakadályozzák az ellenség előrenyomulását.
A 19. században megkezdődött a modernizálódás.
Fejlett kézműipar jellemezte a települést. Több üzem jött létre, megalakult a Monori Általános Ipartestület.
Az 1929-es gazdasági válság következtében sok család tönkrement.
A második világháború sok emberáldozatot követelt. Sok zsidó családot elhurcoltak, munkatáborba vitték őket. Sokan közülük soha nem tértek vissza.
A visszavonuló németek a vasút forgalmi irodáját és a sineket felrobbantották.
1950-ben a kisbirtokok tulajdonosait szövetkezetekbe tömörítették.
Az 50-es években Monoron jelentős gabona és cukorrépa termesztés, valamint sertés és szarvasmarha tenyésztés folyt.
A szocializmusban Monor lassan, de egyenletesen fejlődött.
A 60-as években kialakult a városközpont, tömbházak épültek.
Mára már jó infrastruktúrával rendelkezik. Telefon, kábeltévé, gáz, víz, csatornarendszer épült, új utak, járdák javították a közlekedés színvonalát.
Monoron több általános és középiskola, alapfokú zeneiskola, sportegyesület működik.
Modern fedett uszodája kellemes kikapcsolódási lehetőség a város lakóinak és a látogatóknak.
Mára megnövekedett az idegenforgalom, kedvelt turistacélpont lett.
Kényelmes szálláshelyek, barátságos vendéglők, éttermek, kávézók és sok szórakozási lehetőség várja a kikapcsolódni vágyókat.
A Vigadó Kulturális és Civil Központ sok programmal várja az érdeklődőket.
Monorhoz köthető híres emberek: Kálmán Olga műsorvezető, Duronelly László vívómester, Borzsák Endre néprajzkutató, Borzsák István, magyar ókortudós, az MTA tagja, Oláh Mara festőművész, Mocsári Károly zongoraművész, Bolek Zoltán író, a magyar Iszlám Közösség elnöke, Borsos Márton ügyvéd.
Látnivalók
Református templom
Római katolikus templom
Nepomuki Szent János szobor
Strázsa hegyi pincesor
