Pilis
Pilis város Pest megyében, a Gödöllői-dombság nyúlványán fekszik.
Könnyen megközelíthető vonattal, valamint közúton a 4-es útról és az M5-ös autópályáról gépkocsival és autóbusszal.
A várost a 14. század elején említi hiteles okirat. Egy családnév kapcsán kapta a nevét, a község első birtokosa a Pylisi család volt.
Pilis gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Régészeti feltárások alkalmával kerültek elő leletek a kőkorból a bronz és a vaskorból is. Igen ritka korai szarmata halomsírok, avar és honfoglaláskori sírok is feltárásra kerültek.
A török időket a falunak sem sikerült átvészelnie. Hosszú ideig tartotta magát, de a 16.század végén elpusztult és elnéptelenedett.
Az újratelepítés Beleznay János nevéhez fűződik. Házassága után emeletes kastélyt építtetett a településen.
Ő és felesége Grassalkovich Zsuzsanna nagy szerepet játszottak az új, szlovák ajkú lakosok betelepítésében. Ezt követően a közeli térségből, a Dunántúlról és a délvidékről is jöttek betelepülők, megindult a fejlődés.
A 18. század elején evangélikus iskola, szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és felcser is működött.
Beleznay Miklós tábornok és felesége is jelentős építkezésbe kezdett. A település téglagyáraiban jó minőségű anyagból jó minőségű téglát állítottak elő és ebből épült az ország második legnagyobb evangélikus temploma.
Iskolát bővítettek, épült a lelkészlak és a Sárga kastély.
A Beleznay család férfiágon kihalt és ez a birtok széthullásához vezetett. A birtok egy részét egy felvilágosult személyiség, Nyáry Antal vette meg, ettől kezdve haladó gondolkodású költők, írók, arisztokraták találkozóhelye lett.
Az 1848-as forradalom gazdasági átalakulást idézett elő. A Budapest-Cegléd vasútvonalon bekövetkező fejlődés eredményeként, Pilisen még a gyorsvonatok is megálltak. Ez valószínűleg annak is köszönhető volt, hogy több gazdag és befolyásos család élt itt és a környéken.
A két világháború között is tovább fejlődött. A kastélyba villanyt vezettek, parkjában strandfürdőt építettek. Különböző nagyhírű egyletek jöttek létre.
A 4. sz. főút megépítése szintén nagy előrelépést jelentett a település életében.
Fejlődött a kézművesipar, a házaknál fonó és szövőműhely létesült, innen a híres pilisi rongyszőnyegek.
Sertéshízlalda épült, mely sok embert foglalkoztatott.
A II. világháború rengeteg pusztítást okozott.
Ezután nagy iramban megkezdődött a helyreállítás.
A szlovák lakosok nagy része szlovák területre költözött, felvidéki magyarokat pedig betelepítettek.
Számos középülettel gyarapodott – könyvtár, szabadtéri színpad.
A kilencvenes években az infrastruktúra kiépítése volt a legfontosabb feladat.
Tornaterem épült, takarékos közvilágítás, korszerű piac és vásártér létesült.
A város napjainkban is folyamatosan fejlődik, infrastruktúrája gazdagodik, itt található az ország legfejlettebb technológiával készült vákumos rendszerű csatornahálózata.
Pilis elhelyezkedése kapcsán kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. Kényelmes szálláshelyekkel, barátságos vendéglátóhelyekkel várja a látogatókat.
A 4-es számú főúttól mintegy száz méterre országos jelentőségű védett természeti területet találhatunk, a Gerje patakot és forrásvidékét, amelyhez helyi védettségű terület is csatlakozik. Itt tavakkal és árnyas ligetekkel tarkított pihenőhelyet, tűzrakó helyet is találhat az érdeklődő, a közelben horgásztó is működik, valamint ezen a területen található a Millecentenárium évében átadott emlékhely is, ugyanis a Gerje és forrásvidéke nemcsak természeti, hanem történeti emlékekben is gazdag.
A város másik értéke a Beleznay-Nyári kastély.
A túrázás, kirándulás kedvelőit várja a Dolina.
Ez a domb 10 m-rel magasabb a Gellérthegynél. A régi és új pincesor boraival a város kedvelt helye.
Másik jellegzetessége, mely Pilis jelképévé is vált, az „Ikerfenyő.
A Csilló Lovasiskola fontos szerepet játszik a turistaprogramokban.
Lovaglás, lovasoktatás, sétakocsikázás, kézműves programok, bográcsozás várja a vendégeket.
A másik lovasvállalkozás gyönyörű természeti környezetben működik.
A Sipitó Pihenőparkban a lovassportok mellett teniszezésre és sok más szabadidős tevékenységre van lehetőség. Itt kényelmes szálláshelyek állnak a vendégek rendelkezésére.
A horgászat szerelmesei a Gerje Horgászegyesület horgásztavánál kapcsolódhatnak ki.
A városban sok híres ember élt, vagy dolgozott.
Beleznay Miklós altábornagy, Sárkány Sámuel lelkész, Gubányi Károly mérnök, földrajzkutató, Dr. Hunyadi László geográfus, Keveházi László lelkész, Patkós István gépészmérnök, kutató, Pártai Lucia meteorológus, Baranyi Ferenc költő, Török Endre grafikus, Tabányi Mihály harmónikaművész, Szigeti Marika operaénekesnő, Balázs József festő, Kecskés Lajos szobrász, Rakovszky József tanár, költő, Haluszka Péter festő és sokan mások.
Látnivalók
Beleznay-Nyári kastély
Evangélikus Ttmplom és világháborús emlékmű
Hegyeki pincesor
Sipito Pihenőpark
