MÓR
Mór „Az Ezerjó Hazája” Fejér megyében, a Vértes és a Bakony völgyében, a Móri-árokban fekszik. Székesfehérvár 26 km-re érhető el.
Kényelmesen megközelíthető a 81-es számú úton, a Volán távolsági járataival és vasúton egyaránt.
Nevének eredete nem tisztázott, de valószínű, hogy a Móri család alapította és innen kapta a nevét.
Mór történetéből a legkorábbi hiteles ismert eszközök az újkőkorból származnak. Ezidőtájt jelenhettek meg az első falvak.
A Móri-árokban átvezető közlekedési útvonalnak nagy jelentősége volt már a rómaiak korában is. A történelmi leletek alapján már a magyar államalapítás korában lakott volt.
Egy 1246-os jegyzőkönyv említést tesz régi templomáról, melyet I.István építtetett.
Mór népe kezdettől magyar volt. A török idők feldulták Mórt és lakosai jelentősen mefogyatkoztak.
A törökök kiűzése után németek települtek ide.
A német betelepítés nagymértékben megváltoztatta a település vallását, mert a betelepülők jórészt katolikus vallást gyakoroltak.
1755-ben gróf Lamberg Ferenc Antal lett a település első embere. Mária Terézia mezővárossá nyilvánította és kiváltságlevele alapján évi négy vásárt is tarthatott.
Lamberg gróf kastélyt építtetett, mely a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotása lett.
A település meghatározó eseménye volt 1848-ban a móri csata, melyből a magyarok vesztesen kerültek ki, ez egy időre visszavetette a települést.
A 19. század második felében alakult ki a móri borvidék. Nagyarányú szőlőtermelés folyt, mely ismét fellendülést hozott.
Az első világháború elején ismét a hanyatlás és az addigi eredmények megsemmisülése jellemezte.
Rengetegen külföldre mentek, vagy az ország más részébe költöztek.
A második világháború ismét metépázta a települést és a háború után a németeket kitelepítették. Az 50-es évek újabb fellendülést hoztak a szén és bauxitbányászat következtében.
A 70-es évektől a lakótelepek építése ismét vonzóvá tette a települést.
A rendszeváltás után ismét gazdasági és foglalkoztatási nehézségek mutatkoztak.
Ám kedvező fekvése kapcsán új ipartelepek épültek és elidult a fellendülés útján.
Ma már az egyik legerőteljesebben fejlődő település a megyében.
A városban a borturizmuson kívül egyre nagyobb szerepet játszik az idegenforgalom, mely újabb szállodák, szálláshelyek és sokoldalú szolgáltatások kiépítésére ösztönözi a települést.
Híres móriak: Wekerle Sándor magyar miniszterelnök, Radó Antal író, költő, műfordító, irodalomtörténész
Látnivalók
Lamberg-kastély
Láncos-kastély
Kapucinus templom és rendház
Magyar templom
Pincesor
